0
Szódabikarbónát én is használok, bár több fórumon olvastam, hogy hosszú távon nem tesz jót a fogaknak és az ínynek. Nekem eddig még nem volt rá panaszom.
Néztem egy-két fogkrém receptet, de az a problémám, hogy a saját készítésûbe is annyi (szerintem) felesleges anyagot tesznek bele. Mindezt csak ezért, hogy hasonló legyen az állaga, mint a bolti fogkrémnek. Tudom, az emberek nehezen tudnak elszakadni a megszokott állagtól, dehát....
Azon gondolkodtam, hogy megszárított és nem porított, de nagyon apróra morzsolt mentát, zsályát és kakukkfüvet összekevernék aloe vera géllel, abból mi sülne ki. Kipróbálom, aztán referálok.
További tippek?
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
A fogmosásnál a krém mellett legalább annyira számít a fogkefe is. Ez utóbbit lehet pótolni ecsetszerûen puhára rágott végû ceruzavastag mogyoróággal és némi közönsége sóval.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
A gyógynövényekkel való ba....jmolódás talán akkor lesz fontos, ha a rendszer tartósan szétesik. Ha nem jönnek rendbe hamar a dolgok, akkor sztem nem nagyon marad más, mint a régi technikák. Aki arra játszik, hogy eddig-addig csak kihúzom valahogy, annak aszpirin és társai. Aki a bizonytalan ideig tartó "túlélésre" készül, annak muszáj gyógynövényni.
Saphira , hosszú távon miket és hogyan érdemes deponálni?
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Engem a kullancsok ellen érdekelne valami tuti tipp :-)
Viszont olyan diófát még nem láttam ami ne lett volna tele hangyákkal....![]()
A „miket és hogyant” erõsen befolyásolja az, hogy milyen területen óhajtasz deponálni.
Egyrészt fontos a terület adottsága, hogy várhatóan milyen típusú „balesetek” fordulhatnak elõ. Pl. ha sziklás, akkor zúzódás, ficam esetleg törés; ha vizes terület, akkor bõrfelpuhulás, hasmenés, csípések; ha melegebb vidék, akkor fejfájás, látásproblémák, székrekedés; hidegebb vidékeken fagyás, bõrkirepedés, tüdõgyulladás, stb.
Másrészt van amit a környéken össze tudsz szedni, de van olyan is ami nem terem vagy csak adott idõszakban terem/nyílik
Harmadrészt a tárolásnál is fontos, hogy a légnedvesség ne tegye tönkre a gyógynövényeket, amennyiben szárított növényekrõl beszélünk. Száraz területen lehet felakasztva, vagy papír/vászon zacskóban tartani, párásabb területeken ajánlottabb üvegben tárolni. Bár az üveg adott helyre való juttatása macerásabb, viszont – ha a szükség úgy hozza – fel tudod használni az üveget vízszûrésnél, fegyverkészítésnél (pattintás), stb. Ha tinktúrát tárolsz, azt valamilyen sötét üvegben tedd, ha krémet készítesz, azt mûanyag tégelyben tárolhatod. Krémeket félévente, a szárított növényeket évente, míg a tinktúrákat 18-20 havonta cserélni illik, a csökkenõ hatóanyag tartalom miatt.
Továbbá fontos, hogy van-e valamilyen konkrét betegséged, amire célirányosan használsz valamilyen teát vagy teakeveréket.
Nem elhanyagolható a deponálásnál, hogy hány fõrõl van szó, illetve van e nõi vagy (kis)gyermek tagja a csapatnak.
Nálam, mivel többnyire – még – egészségesek vagyunk, ezek vannak „raktáron”:
- ecet – borogatás ficamra, csípésékre, egyéb lemosások
- méz – sebkezelés, köhögés
- fokhagyma – bélfertõtlenítés, csípések, szemölcs, herpesz, bélférgesség
- vöröshagyma – fülfájás, rovarcsípés, köhögés
- aloe – égés, gyomorfájdalom
- körömvirágkrém (házi) és szirom– sebkezelés, fagyás, gyulladáscsökkentés
- feketenadálytõkrém (házi) és tinktúra– törés, ficam, hámképzõdés
- kakukkfû – asztma, fertõtlenítés, köhögéscsillapítás
- fûzfakéreg – lázcsillapítás, reuma, köszvény
- citromfû és levendula – a gyermekeket és a stresszes hölgyeket kiválóan megnyugtatja,
- lenmag – székrekedés, hasmenés, reuma, arcüreggyulladás
- csipkebogyó, bíborkasvirág tinktúra és parlagfû tinktúra – immunerõsítés
- menta – fejfájás, meghûlés, bélpanaszok, hányingercsillapítás
- hárs és bodzavirág – megfázás, nátha
- csalán levél, gyökér és tinktúra – veseproblémák, prosztata, hajápolás, vérszegénység
- zsályalevél – fogápolás, izzadás ellen,
- cickafark – felfázás, gyomorgörcs, étvágytalanság esetén
Citromfû illóolaja távol tartja a kullancsokat. A fokhagyma, ha túra elõtt eszed a szúnyogokkal és egyéb csipkelõdõ rovarokkal száll harcba.
Bár nem ehetõ, a gilisztaûzõ varádics nedvével ha bekened magad, akkor nem fognak szeretni a szúnyogok, és legyek. Majdnem ugyanezt a hatást érheted el a cickafark szétdörzsölt levelével is. A levendula molyûzõ, a muskátli a szúnyogokat ûzi.
Ha már megcsípett, akkor dörzsöld be a csípés helyét petrezselyem zölddel, vagy lándzsás útifû levelével.
Kevesen ismerik a neem-olajat. Hígítva, a testre permetezve megelõzi a csípéseket, vagy ha már megvannak akkor azokat bekenve erõsen nyugtatja az irritált bõrt. Tetû ellen kíváló.
Régen (1700-1800-as évek)a szobákat frissen összevagdalt földibodza, üröm, izsóp, zsálya és levendula keverékével felszórták, alaposan felsepertek vele, hogy minden zugban kerüljön illóolajat tartalmazó növényi rész, fél órát hagyták állni, aztán összesöpörték a növényeket. Ezt minden héten elvégezték tetük és poloskák ellen. Bolhák ellen harmatos égerfa levelét használták - állítólag hozzátapadt a bolha.