Diszkó, vagy az a Fásy Ádám mulatós stílus? Bár hagyományõrzésnek egyik se mondható kifejezetten.
Printable View
Diszkó, vagy az a Fásy Ádám mulatós stílus? Bár hagyományõrzésnek egyik se mondható kifejezetten.
Mulatós zene volt az utcabálon, de úgy dübörgött mint valami diszkó. Valami régebbi mulatósak, de modern diszkó jellegû hanggal.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Dögösrobi(vagy kisgrófó) ugyanúgy túl hangos dübörgést produkált és idõvel még rá dobtak még egy kis kakaót hogy véletlenül se aludjak el éjfél elõtt. Aztán ment reggel 5-ig állítólag.
A régi lakodalmakat nagyon szerettem, mert jó is volt a zene és a kultúrházban tartották mindig.
Mindenesetre most elhallgattak - hála Istennek :)
Mint kiderült a napköziben épp lakodalom van némileg értelmes zenével.
Ezzel szinte szembe van a kultúrház és bizony ismét dögösrobi van az emelvényen(ugyanúgy gerjed az "áccáláribomba" mikrofonja mint tavaly).
Cigány utcabál és lakodalom van párhuzamosan két külön helyen tartva - legalább most nincs meleg benn a házban hogy szellõztetni kelljen és talán nem is olyan hangos mint tavaly.
Túlélem. :)
Meg talán most nincs annyi pénzük hogy reggelig itt tartsák áccáláridögösbombarobit(szép magyar szó :)).
Megint eltörtem egy fejszét. letörött a nyele egy normál erejû oldal irányú feszítéstõl. Olyantól, amit még egy normális kenyérvágó késnek is ki kell bírnia. Német gyártmány, többet vártam tõle. Úgy volt benyelezve, hogy a nyélbe befûrészeltek (sokkal többet, mint kellett volna), aztán a befûrészelt részbõl kifaragtak annyit, hogy a fejsze feje rá menjen, majd beékelték. Igen ám, de a valóságban csak egy kb. 5 mm vastagságú lécdarab csonk tartotta a 60 dekás fejet, ami perszehogy letörik a fejjel együtt a lécrõl. Nyilván ISO minõségbiztosított a cég. Ha igen, akkor ugye az egyes gyártmányok minõsége nem térhet el egymástól, értelemszerûen ez a cég csak szar és életveszélyes fejszéket forgalmaz (nem dísztárgyként).
Milyen gyártmány volt? Jelent problémát újranyelezni?
Fejátültetés? Kína két éven belül képes lehet rá
Ezzel megint a gazdagok járnak jól.
Tiszta Önkívület :)
Most fejbõl nem emlékszem a gyártmány nevére, majd lefotózom. Elvileg nem probléma a fejátültetés, ma elmegyek a gazdaboltba és veszek egy rendes nyelet.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
http://444.hu/2015/05/27/szelfibotta...a-civilizacio/ :haha::duhos::hanyas::tapsol::pisztoly:
http://444.hu/2015/09/22/ez-a-32-eve...alja-mindenki/ Kötél... :mad:
Megteheti. A gyógyszeripar azt csinál amit akar, nekik van a legerõsebb lobbijuk a politikában. :(
Elkészült. 340 Ft. a nyél, 150 az ék. 2 órámba telt a fejbe beletörött nyélmaradvány eltávolítása. 2-szer ráb@sztam a kezemre, a másodoknál kötszer is kellett, +200 Ft. Még kb. 100 a smirgli az egyenetlenségek elsimítására és kb. 100 Ft. a ragasztó. Összességében nagyjából 3 óra. Ha a munkabért is számolnám, elõállt a világ legdrágább fejszéje. Ezért mondom én mindig, ahol csak lehet, használjunk inkább pajszert és macsétát.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Mindegy, ezek után lelakkozom a nyelét és elküldöm valami múzeumba...
Kötél helyett, élete végéig bányában fejtse a szenet, száraz kenyérért és vízért.Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Amilyen borzalmas helyesírást lehet olvasni, nem csodálom hogy romlik a helyzet. De még csak nem is az, mert az SMS szlengek és rövidítések még sokkal rosszabbak.
Akármilyen úton próbálom összerakni a fenevad képét, mindig a sokfejû sárkány ugrik be...
Sokfejû, kígyónyakú, (mindenhol ott van, mindenhova beférkõzik)
tüzet okád, (háborút)
vérszomjas mint egy vámpír, (pénz, lélekerõ szívás)
Szája fertõzõ (Média, vírusok, liberó démokrácia, migránsok)
gyomra aranyat nyelõ fekete lyuk (...)
hidegvérû mint egy hüllõ...
Feltámadás sárkányölõk, van munka bõven!
:D
Van itt valaki elektronikával dolgozó szaki?
Aki tudná-e hogy létezik-e valamilyen céllal funkcióval
kristálymagos tekercs?
John Cleese a hülyékrõl
http://indavideo.hu/video/John_Clees...gn=videoplayer
Nem vagyok szaki, de a közelmúltban kezembe akadt egy sugárpallos kapcsolási rajz, abban mintha találkoztam volna vele.... :)Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
(Ugyanitt nakvadát és kriptonitot vásárolnék lehetõleg olcsón... :D)Idézet:
Eredeti hozzászóló A. L. Ias
Tényleg? Húha, akkor óvatos leszek technológiámmal nehogy lyukat égessek a gyomromba! :DIdézet:
Eredeti hozzászóló A. L. Ias
Duzzad már a csira!
Micsoda megvilágosodás!
Eddig észre se vettem!
Pedig mondták már sokan!
A mag népe vagyunk!
Ezen mag csírájában az élni akarás fellángolt!
Duzzad hát, rendületlenül, s bizton mondom megállíthatatlanul!
(Hát meglátszik az írói békafenék, de sebaj) :D
Te jó ég hogy mennyire összefügg minden mindennel ámulok és rögtön révbe esek!
Mitõl duzzad a csíra? "Ki" öntözte meg? Hát a vízöntõ(kor)!
Tessék megnézni!
Rügyecske: Csíkszék, Gyergyószék, Marosszék, Udvarhelyszék, Bardoc-Miklósvárszék
Gyököcske: Kézdiszék, Orbalszék, Sepsiszék
https://upload.wikimedia.org/wikiped...nned_seats.png
Bár a témához semmi köze, de az mmilan21 hozzászólásához van. (Ha itt zavaró, akkor átteszed majd valahova Túlélõ.)
Egy átlagos GMO kukorica Amerikában három olyan tulajdonsággal bír, amivel a hagyományos hibridek nem. Nem ismeri fel táplálékként a kukoricabogár, a kukoricamoly és ellenáll a glifozát tartalmú gyomirtóknak. Tehát összesen egyszer kell permetezni a gyomok ellen az említett glifozáttal, ami viszonylag kevésbé mérgezõ, mint a hagyományos (nem GMO) kukoricában használt gyomirtók. Ellenben a hagyományos kukorica alá talajfertõtlenítõ szert kell használni, hogy ne rágja el a gyökerét a kukoricabogár lárvája, nem mindig elég egy gyomirtó, és felénk mind a kifejlett kukoricabogár és moly ellen is védekezni szoktak (nem egyszerre rajzanak, ez kettõ rovarölõ szeres permetezést jelent pluszban).
Vagyis ez összesen öt kezelés (kicsit sarkítva, nem minden esetben szükséges mindegyik), szemben a GMO nál alkalmazott egy kezeléssel szemben. Sajnos objektív vizsgálati eredmények nincsenek arról, hogy vajon melyik a károsabb a természetre és az emberre (vagyis vannak, de ki hiszi el, ezek szerint természetesen egyik sem káros :)), a génmódosított vetõmag, vagy a jóval nagyobb mennyiségben felhasznált vegyszer. Ezen már többször agyaltam.
A morális oldalát máshol kitárgyaljuk.
Mi az hogy nem ismeri fel táplálékként??? Ez jól hangzik de nem igaz! A GMO kukorica termeli a mérget (brutális mennyiséget) ezért nincs szükség vegyszerezésre. Így érdemes összehasonlítani a hagyományos és a GMO kukoricát.Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Glifozát kevésbé mérgezõ ez komoly?
Dehogynem kell permetezni, csak nem a kukorica hanem a gyomok miatt.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Rovar és egyéb kártevõkre nem kell. Gyomirtásra a legjobb 2 évig búzát vetni egymás után.Idézet:
Eredeti hozzászóló mmilan21
Felismeri táplálékként, el is fogyasztja, csak éppen ahogy GAZDA is írta, a növény által termelt toxin megöli.Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Gyors közbevetés itt, hogy közforgalomban mindösszesen kétféle genetikai módosítású növény létezik, az egyik a toxintermelõ, a másik pedig a glifozátrezisztens. Más egyéb módosításokból még kísérleti szinten sincs elég anyag, nemhogy a szabadpiaci körülményekhez kellõ mértékben.
Folytatva: a toxin mûködik a rovarkártevõk ellen, viszont a mikroorganizmusok ellen nem, azaz nem öli meg a vírusokat, baktériumokat, gombákat.
A glifozátrezintencia szintén mûködik, csak hát a gyomok olyanok, hogy nõnek, bizony ott is több permetezés szükséges.
Bár nem ezt vizsgálták, de az usában a gmo-kukorica óta a különbözõ gyomirtók értékesített mennyisége harmadára esett, kivéve a glifozátokat, az ugyanis megháromszorozódott. Persze ez nem gmo-vizsgálat, hanem piaci statisztika, de azért látható, hogy ugyanannyit kell permetezni, csak más cimke van a dobozon. A glifozát pedig egy szerves foszforsav, ami annyira nem mérgezõ, hogy ezt az anyagot nevezték anno agent orange, és mustárgáz neveken. Nem tudom, hogy közforgalomban lévõ vegyszer esetében létezik-e ennél durvább anyag.
Slusszpoén: a gyomok nem csak nõnek, hanem össze-vissza porzódnak és mutálódnak is, így hosszú évek óta probléma szintén az usában a glifozátrezisztens gyomok megjelenése, amit bizony, a legdurvább permetszerrel sem lehet kiirtani.
Nagyon nehezen bírom Doom hozzászólásai nélkül, bocs. :D Gondoltam betolom ezt a monsantós dumát. Azt hittem, hogy egyáltalán nem lesz reakció. Pakoljunk át máshova...
Érdemes átolvasni: http://www.lelegzet.hu/archivum/1997/09/0917.hpp.html
Ami azt illeti elõször én kevertem ide a Monsantót, mert elég sok köze van a magbankhoz.Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Legalább egy aktuális témát választottál - itt van a TTIP már a küszöbön a génmódosított növények szabad forgalmazásával együtt.
Tulélõ áthelyezi szerintem, ha ír valaki neki.
Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Teljesen mindegy melyik gyomirtót vizsgálod, a nagyobb mennyiségben felhasznált szerek szinte mindegyikére van már rezisztencia, nálunk is. Pl. a környéken már sokfelé van nikoszulfuron (volt Motivell, Jumbo stb.)rezisztens fenyércirok-Aa dupla dózis sem viszi már-, triaszulfuron (Logran) rezisztens széltippan. Ha jól emlékszem úgy tanultuk, ha egy táblán megjelenik egy adott gyomfajból egyetlen rezisztens példány és a magjait elszórja, akkor 3 év múlva a terület 60-70%-án már ellenálló gyomok fejlõdnek. (A százalékokra pontosan nem emlékszem, de a gyors terjeszkedésen van a lényeg.)
A glifozátról csak azért "tudunk" viszonylag sokat, mert a nagy volumen miatt gyakrabban vizsgálják a hatásait, int más herbicideknek, de hidd el ez még egy viszonylag "kevésbé veszélyes" vegyszer. Mostanra ennek is bizonyítottak karcinogén hatásai (nem kifejezetten a glifozát hatóanyagnak, hanem a Roundup nevû gyomirtónak, ha csak a hatóanyagot vizsgálják, akkor az jóval kevésbé rákkeltõ, mint a Roundup, ebben egyéb felszívódást segítõ anyagok is vannak, az együttes hatás okozza a tumorokat). Különben kevered a szerves foszforsav származékokkal (észterekkel), ezek a rovarölõ szerek egy csoportját képezik (Pyrinex, Bi58, Kentaur, Nurelle-D stb.), ezek a vegyületek voltak a harci gázok alapanyagai. Ezekbõl napjainkban is nagy mennyiséget használnak Magyarországon is. Valóban van a glifozátnak egy bomlásterméke, amiben van foszforsav, de ez nem ugyanaz a vegyület, mint az elõbb említett szercsoportnál. Az Agent Orange meg egy növényi hormon hatású vegyület, nem glifozát. Ezzel irtod a búzádból a szulákot meg az acatot (Dezormon, U46D).
A kevésbé ismert vegyszerekrõl sokkal kevesebb vizsgálati eredmény van, de nagyon sok olyan hatóanyag csoport van, ami sokkal veszélyesebb a melegvérû szervezetekre, mint a glifozát.
Amúgy normális agrotecnikával, ahogy GAZDA is írta, nagyon sok probléma megelõzhetõ lenne, de ez nem érdekli a gazdák nagy részét, csak a profit. Viszont elõbb-utóbb rádöbbennek arra, hogy ha még termelni akarnak, akkor a fejekben is rendet kell tenni.
A GMO-hoz meg lövésem sincs, alapjában véve elítélem...
A rezisztens gyomok esetében pont ez a nagyobb volumen a lényeg. Van mindenhol, mindenféle, ez tény. Viszont van egy földrajzilag jól behatárolható terület (usa), ahol kiemelkedõen nagy dózist kapnak egy bizonyos típusú szerbõl (glifozát). Innen már csak matek. Szerencsétlen dns-nek nem tucatnyi különbözõ hatásra kell reagálni, hanem csak egyfélére, de arra legalább nagyobb mértékben, mert többszörözõdik a terhelés. Ezért alakul(t) ki sokkal nagyobb mértékben és sokkal gyorsabban a glifozátrezisztencia.Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Jah, a foszforsavészterek meg a mustárgáz dologban igazad van, csak pont a napokban volt a kezemben egy doboz magtárgázosító, és valamiért odakapcsolta az agyam a glifozáthoz.
A gmo nem elítélendõ, fõleg nem egy ilyen fórumon :) Olyan, mintha leírnád, hogy a fegyver az elítélendõ, mert mennyit árt már :)
Jelen formájában, ilyen körülmények között én sem támogatom a gmo teljes körû bevezetését.
Ettõl függetlenül mint tudományos technológia, az a jövõ. Ez nem kérdéses. Csak sokan nagyon elõreszaladnának, pedig ezt nem szabad.
Az a gond, hogy a természetben irreverzibilis elváltozásokat okozhat. Ha késõn jössz rá, hogy rossz, nincs visszaút. Kinyírtad az élõhelyed, lehet jelentkezni migránsnak.Idézet:
Jelen formájában, ilyen körülmények között én sem támogatom a gmo teljes körû bevezetését.
Ettõl függetlenül mint tudományos technológia, az a jövõ. Ez nem kérdéses. Csak sokan nagyon elõreszaladnának, pedig ezt nem szabad.
Miért lenne? Mi van ha ez egy zsákutca? A modern mezõgazdaság problémáira nem megoldás a GMO csak mélyíti azokat.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
A probléma a kõolaj alap a mezõgazdaságban, ezt csak a természetre jobban figyelõ gazdálkodás oldhatja meg.
Egy tetszik nem elég tõlem, ennél több kell neked! :DIdézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Egyetértek totálisan!
Ha a mai gazdasági forma marad akár GMO-val, az totális pusztulást idéz!
A MEZÕgazdaságot fel kell váltsa a szukcessziós határgazdaság! 2 legyet(klímaváltozás, élelmíszerhiány[ami nem is igaz, vagyis azt akarom mondani hogy mégtöbbet is lehet termelni, persze nem monokultúrában]) lecsapva egyszerre.
http://m.cdn.blog.hu/me/melampo/image/erdoszel.jpg
BragBOL, csak addig még évtizedeknek kell eltelnie, hogy a termelõk nagy része a hasznon kívül másra is figyeljen. Nálunk pl. nagy gond a talajok elsavanyodása, 100-ból talán 3-4 emberke az, aki foglalkozik a problémával és végre szór pár tonna mészkõport. Vannak olyan táblák, ahol bizonyos részeken 3,2 ph-t mértünk, itt már gyomok sem nõnek! A közmunkásokkal "kipucoltatják" a vízelvezetõ árkokat (minden fát és bokrot kiirtanak), a második falu templomtornyát látod, nyáron meg simán homokviharok vannak. Azt hiszem, Te írtál már a mezõvédõ erdõsávokról... Lehetne még sorolni, sok helyen egyoldalú nitrogén mûtrágyázás, a szalmát eladják az erõmûnek (azt a tápanyag mennyiséget a kapott összegbõl még visszapótolni sem lehet, nem is beszélve a talaj szerkezetének romlásáról), szántás nélküli talajmûvelések, stb...
És akkor még nem is voltam radikális!Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Még csak megemlítettem valamikor régebben 2 szóban valamit, tartozok is valakinek a kifejtéssel, bocsánatot is kérek tõle ezúton is!
Na az lesz radikális, anti ego atombomba!
Én is ezt vallom. A "tanyámmal" szemben van egy kiszáradt tómeder. Egykor évtizedeken át víz táplálta, kender áztató tóként üzemelt. A kenderbõl nyilván valahol kötél és egyéb textil készült, késõbb kiszáradt a tó. Ma alkalmi marhalegelõ. Nincs ezzel baj, de a hatósági hozzáállással viszont az van. Ez ugyanis a Duna-Dráva nemzeti park része, annak perifériája. Leírják az "okosok", ez a sivár vidék az emberi rabló gazdálkodás mûve. Ennek ellenére a zöld energián alapuló energiatermelés létjogosultságát, vagy sikerességét alátámasztandó mintegy kötelezték a tulajdonosokat az ott közben elburjánzó egybibés galagonya és kökény bozótok kiirtására, amit természetesen a nagy gépek meg is oldottak, bedaráltak mindent. Az én féltve õrzött, köpött magból származó õszibarack fámmal együtt, ami mellesleg olyan minõségû barackot termett, hogy növénynemesítõ apám szerint érdemes lett volna vele foglalkozni. A tanyámat elárasztották az egerek, légpuskával löttem õket a konyhámban. Ez mindegy. Viszont évekig készítettem elõtte a képeket, gondoltam, sokan kíváncsiak a szukcesszió folyamatára, iskoláknak is ígértem a tapasztalatokból. Csináltak egy természetvédelmi területen egy sivár tájat, természetesen gondosan kivágva onnan a száz évesnél is idõsebb, ritka és õshonos szürke nyárat is, megszüntetve az annak territóriumában lévõ érdekes ökoszisztémát is. E beavatkozások hatására eltûnt az éppen lábát megvetni készülõ kocsányos tölgy is.Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Na, ennyit a szukcesszióról...és a természetvédelemrõl.
Mi? Hogy miért? Nemigazán értem, de az biztos hogy nincs köze a természetvédelemhez!Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Örülni kéne hogy magától elkezd nõni az erdõ, kézlevágással büntetném azt aki egy ujjal is hozzá merne nyúlni!
Tessék visszamenni a távoli múltba az energiáért! 1 Fát se öltek meg, mégis rengeteg fát adott 1 fa és többszörösen tovább élt, mint amelyikhez hozzá se nyúltak!
Máma meg kevesebb ideig élnek, kevesebb fát ad, és földcsuszamlás meg árvíz marad utána!
Meghalok a mai világtól!