Off topic

[mmilan21]

Nagyon nehezen bírom Doom hozzászólásai nélkül, bocs. Gondoltam betolom ezt a monsantós dumát. Azt hittem, hogy egyáltalán nem lesz reakció. Pakoljunk át máshova...

Ami azt illeti elõször én kevertem ide a Monsantót, mert elég sok köze van a magbankhoz.

Legalább egy aktuális témát választottál - itt van a TTIP már a küszöbön a génmódosított növények szabad forgalmazásával együtt.

Tulélõ áthelyezi szerintem, ha ír valaki neki.

[doki]

Felismeri táplálékként, el is fogyasztja, csak éppen ahogy GAZDA is írta, a növény által termelt toxin megöli.
Gyors közbevetés itt, hogy közforgalomban mindösszesen kétféle genetikai módosítású növény létezik, az egyik a toxintermelõ, a másik pedig a glifozátrezisztens. Más egyéb módosításokból még kísérleti szinten sincs elég anyag, nemhogy a szabadpiaci körülményekhez kellõ mértékben.

Folytatva: a toxin mûködik a rovarkártevõk ellen, viszont a mikroorganizmusok ellen nem, azaz nem öli meg a vírusokat, baktériumokat, gombákat.
A glifozátrezintencia szintén mûködik, csak hát a gyomok olyanok, hogy nõnek, bizony ott is több permetezés szükséges.
Bár nem ezt vizsgálták, de az usában a gmo-kukorica óta a különbözõ gyomirtók értékesített mennyisége harmadára esett, kivéve a glifozátokat, az ugyanis megháromszorozódott. Persze ez nem gmo-vizsgálat, hanem piaci statisztika, de azért látható, hogy ugyanannyit kell permetezni, csak más cimke van a dobozon. A glifozát pedig egy szerves foszforsav, ami annyira nem mérgezõ, hogy ezt az anyagot nevezték anno agent orange, és mustárgáz neveken. Nem tudom, hogy közforgalomban lévõ vegyszer esetében létezik-e ennél durvább anyag.

Slusszpoén: a gyomok nem csak nõnek, hanem össze-vissza porzódnak és mutálódnak is, így hosszú évek óta probléma szintén az usában a glifozátrezisztens gyomok megjelenése, amit bizony, a legdurvább permetszerrel sem lehet kiirtani.

Teljesen mindegy melyik gyomirtót vizsgálod, a nagyobb mennyiségben felhasznált szerek szinte mindegyikére van már rezisztencia, nálunk is. Pl. a környéken már sokfelé van nikoszulfuron (volt Motivell, Jumbo stb.)rezisztens fenyércirok-Aa dupla dózis sem viszi már-, triaszulfuron (Logran) rezisztens széltippan. Ha jól emlékszem úgy tanultuk, ha egy táblán megjelenik egy adott gyomfajból egyetlen rezisztens példány és a magjait elszórja, akkor 3 év múlva a terület 60-70%-án már ellenálló gyomok fejlõdnek. (A százalékokra pontosan nem emlékszem, de a gyors terjeszkedésen van a lényeg.)
A glifozátról csak azért "tudunk" viszonylag sokat, mert a nagy volumen miatt gyakrabban vizsgálják a hatásait, int más herbicideknek, de hidd el ez még egy viszonylag "kevésbé veszélyes" vegyszer. Mostanra ennek is bizonyítottak karcinogén hatásai (nem kifejezetten a glifozát hatóanyagnak, hanem a Roundup nevû gyomirtónak, ha csak a hatóanyagot vizsgálják, akkor az jóval kevésbé rákkeltõ, mint a Roundup, ebben egyéb felszívódást segítõ anyagok is vannak, az együttes hatás okozza a tumorokat). Különben kevered a szerves foszforsav származékokkal (észterekkel), ezek a rovarölõ szerek egy csoportját képezik (Pyrinex, Bi58, Kentaur, Nurelle-D stb.), ezek a vegyületek voltak a harci gázok alapanyagai. Ezekbõl napjainkban is nagy mennyiséget használnak Magyarországon is. Valóban van a glifozátnak egy bomlásterméke, amiben van foszforsav, de ez nem ugyanaz a vegyület, mint az elõbb említett szercsoportnál. Az Agent Orange meg egy növényi hormon hatású vegyület, nem glifozát. Ezzel irtod a búzádból a szulákot meg az acatot (Dezormon, U46D).
A kevésbé ismert vegyszerekrõl sokkal kevesebb vizsgálati eredmény van, de nagyon sok olyan hatóanyag csoport van, ami sokkal veszélyesebb a melegvérû szervezetekre, mint a glifozát.

Amúgy normális agrotecnikával, ahogy GAZDA is írta, nagyon sok probléma megelõzhetõ lenne, de ez nem érdekli a gazdák nagy részét, csak a profit. Viszont elõbb-utóbb rádöbbennek arra, hogy ha még termelni akarnak, akkor a fejekben is rendet kell tenni.

A GMO-hoz meg lövésem sincs, alapjában véve elítélem...

[Dream_walker]

Teljesen mindegy melyik gyomirtót vizsgálod, a nagyobb mennyiségben felhasznált szerek szinte mindegyikére van már rezisztencia, nálunk is. Pl. a környéken már sokfelé van nikoszulfuron (volt Motivell, Jumbo stb.)rezisztens fenyércirok-Aa dupla dózis sem viszi már-, triaszulfuron (Logran) rezisztens széltippan. Ha jól emlékszem úgy tanultuk, ha egy táblán megjelenik egy adott gyomfajból egyetlen rezisztens példány és a magjait elszórja, akkor 3 év múlva a terület 60-70%-án már ellenálló gyomok fejlõdnek. (A százalékokra pontosan nem emlékszem, de a gyors terjeszkedésen van a lényeg.)
A glifozátról csak azért "tudunk" viszonylag sokat, mert a nagy volumen miatt gyakrabban vizsgálják a hatásait, int más herbicideknek, de hidd el ez még egy viszonylag "kevésbé veszélyes" vegyszer. Mostanra ennek is bizonyítottak karcinogén hatásai (nem kifejezetten a glifozát hatóanyagnak, hanem a Roundup nevû gyomirtónak, ha csak a hatóanyagot vizsgálják, akkor az jóval kevésbé rákkeltõ, mint a Roundup, ebben egyéb felszívódást segítõ anyagok is vannak, az együttes hatás okozza a tumorokat). Különben kevered a szerves foszforsav származékokkal (észterekkel), ezek a rovarölõ szerek egy csoportját képezik (Pyrinex, Bi58, Kentaur, Nurelle-D stb.), ezek a vegyületek voltak a harci gázok alapanyagai. Ezekbõl napjainkban is nagy mennyiséget használnak Magyarországon is. Valóban van a glifozátnak egy bomlásterméke, amiben van foszforsav, de ez nem ugyanaz a vegyület, mint az elõbb említett szercsoportnál. Az Agent Orange meg egy növényi hormon hatású vegyület, nem glifozát. Ezzel irtod a búzádból a szulákot meg az acatot (Dezormon, U46D).
A kevésbé ismert vegyszerekrõl sokkal kevesebb vizsgálati eredmény van, de nagyon sok olyan hatóanyag csoport van, ami sokkal veszélyesebb a melegvérû szervezetekre, mint a glifozát.

Amúgy normális agrotecnikával, ahogy GAZDA is írta, nagyon sok probléma megelõzhetõ lenne, de ez nem érdekli a gazdák nagy részét, csak a profit. Viszont elõbb-utóbb rádöbbennek arra, hogy ha még termelni akarnak, akkor a fejekben is rendet kell tenni.

A GMO-hoz meg lövésem sincs, alapjában véve elítélem...

A rezisztens gyomok esetében pont ez a nagyobb volumen a lényeg. Van mindenhol, mindenféle, ez tény. Viszont van egy földrajzilag jól behatárolható terület (usa), ahol kiemelkedõen nagy dózist kapnak egy bizonyos típusú szerbõl (glifozát). Innen már csak matek. Szerencsétlen dns-nek nem tucatnyi különbözõ hatásra kell reagálni, hanem csak egyfélére, de arra legalább nagyobb mértékben, mert többszörözõdik a terhelés. Ezért alakul(t) ki sokkal nagyobb mértékben és sokkal gyorsabban a glifozátrezisztencia.

Jah, a foszforsavészterek meg a mustárgáz dologban igazad van, csak pont a napokban volt a kezemben egy doboz magtárgázosító, és valamiért odakapcsolta az agyam a glifozáthoz.

A gmo nem elítélendõ, fõleg nem egy ilyen fórumon Olyan, mintha leírnád, hogy a fegyver az elítélendõ, mert mennyit árt már
Jelen formájában, ilyen körülmények között én sem támogatom a gmo teljes körû bevezetését.
Ettõl függetlenül mint tudományos technológia, az a jövõ. Ez nem kérdéses. Csak sokan nagyon elõreszaladnának, pedig ezt nem szabad.

[Zacskóbicska]

Jelen formájában, ilyen körülmények között én sem támogatom a gmo teljes körû bevezetését.
Ettõl függetlenül mint tudományos technológia, az a jövõ. Ez nem kérdéses. Csak sokan nagyon elõreszaladnának, pedig ezt nem szabad.

Az a gond, hogy a természetben irreverzibilis elváltozásokat okozhat. Ha késõn jössz rá, hogy rossz, nincs visszaút. Kinyírtad az élõhelyed, lehet jelentkezni migránsnak.

[GAZDA]

Ettõl függetlenül mint tudományos technológia, az a jövõ. Ez nem kérdéses. Csak sokan nagyon elõreszaladnának, pedig ezt nem szabad.

Miért lenne? Mi van ha ez egy zsákutca? A modern mezõgazdaság problémáira nem megoldás a GMO csak mélyíti azokat.
A probléma a kõolaj alap a mezõgazdaságban, ezt csak a természetre jobban figyelõ gazdálkodás oldhatja meg.

[BragBOL]

Miért lenne? Mi van ha ez egy zsákutca? A modern mezõgazdaság problémáira nem megoldás a GMO csak mélyíti azokat.
A probléma a kõolaj alap a mezõgazdaságban, ezt csak a természetre jobban figyelõ gazdálkodás oldhatja meg.

Egy tetszik nem elég tõlem, ennél több kell neked!

Egyetértek totálisan!
Ha a mai gazdasági forma marad akár GMO-val, az totális pusztulást idéz!

A MEZÕgazdaságot fel kell váltsa a szukcessziós határgazdaság! 2 legyet(klímaváltozás, élelmíszerhiány[ami nem is igaz, vagyis azt akarom mondani hogy mégtöbbet is lehet termelni, persze nem monokultúrában]) lecsapva egyszerre.

[doki]

BragBOL, csak addig még évtizedeknek kell eltelnie, hogy a termelõk nagy része a hasznon kívül másra is figyeljen. Nálunk pl. nagy gond a talajok elsavanyodása, 100-ból talán 3-4 emberke az, aki foglalkozik a problémával és végre szór pár tonna mészkõport. Vannak olyan táblák, ahol bizonyos részeken 3,2 ph-t mértünk, itt már gyomok sem nõnek! A közmunkásokkal "kipucoltatják" a vízelvezetõ árkokat (minden fát és bokrot kiirtanak), a második falu templomtornyát látod, nyáron meg simán homokviharok vannak. Azt hiszem, Te írtál már a mezõvédõ erdõsávokról... Lehetne még sorolni, sok helyen egyoldalú nitrogén mûtrágyázás, a szalmát eladják az erõmûnek (azt a tápanyag mennyiséget a kapott összegbõl még visszapótolni sem lehet, nem is beszélve a talaj szerkezetének romlásáról), szántás nélküli talajmûvelések, stb...

[BragBOL]

BragBOL, csak addig még évtizedeknek kell eltelnie, hogy a termelõk nagy része a hasznon kívül másra is figyeljen.

És akkor még nem is voltam radikális!
Még csak megemlítettem valamikor régebben 2 szóban valamit, tartozok is valakinek a kifejtéssel, bocsánatot is kérek tõle ezúton is!
Na az lesz radikális, anti ego atombomba!

[Zacskóbicska]

Egy tetszik nem elég tõlem, ennél több kell neked!

Egyetértek totálisan!
Ha a mai gazdasági forma marad akár GMO-val, az totális pusztulást idéz!

A MEZÕgazdaságot fel kell váltsa a szukcessziós határgazdaság! 2 legyet(klímaváltozás, élelmíszerhiány[ami nem is igaz, vagyis azt akarom mondani hogy mégtöbbet is lehet termelni, persze nem monokultúrában]) lecsapva egyszerre.

Én is ezt vallom. A "tanyámmal" szemben van egy kiszáradt tómeder. Egykor évtizedeken át víz táplálta, kender áztató tóként üzemelt. A kenderbõl nyilván valahol kötél és egyéb textil készült, késõbb kiszáradt a tó. Ma alkalmi marhalegelõ. Nincs ezzel baj, de a hatósági hozzáállással viszont az van. Ez ugyanis a Duna-Dráva nemzeti park része, annak perifériája. Leírják az "okosok", ez a sivár vidék az emberi rabló gazdálkodás mûve. Ennek ellenére a zöld energián alapuló energiatermelés létjogosultságát, vagy sikerességét alátámasztandó mintegy kötelezték a tulajdonosokat az ott közben elburjánzó egybibés galagonya és kökény bozótok kiirtására, amit természetesen a nagy gépek meg is oldottak, bedaráltak mindent. Az én féltve õrzött, köpött magból származó õszibarack fámmal együtt, ami mellesleg olyan minõségû barackot termett, hogy növénynemesítõ apám szerint érdemes lett volna vele foglalkozni. A tanyámat elárasztották az egerek, légpuskával löttem õket a konyhámban. Ez mindegy. Viszont évekig készítettem elõtte a képeket, gondoltam, sokan kíváncsiak a szukcesszió folyamatára, iskoláknak is ígértem a tapasztalatokból. Csináltak egy természetvédelmi területen egy sivár tájat, természetesen gondosan kivágva onnan a száz évesnél is idõsebb, ritka és õshonos szürke nyárat is, megszüntetve az annak territóriumában lévõ érdekes ökoszisztémát is. E beavatkozások hatására eltûnt az éppen lábát megvetni készülõ kocsányos tölgy is.
Na, ennyit a szukcesszióról...és a természetvédelemrõl.

[BragBOL]

Én is ezt vallom. A "tanyámmal" szemben van egy kiszáradt tómeder. Egykor évtizedeken át víz táplálta, kender áztató tóként üzemelt. A kenderbõl nyilván valahol kötél és egyéb textil készült, késõbb kiszáradt a tó. Ma alkalmi marhalegelõ. Nincs ezzel baj, de a hatósági hozzáállással viszont az van. Ez ugyanis a Duna-Dráva nemzeti park része, annak perifériája. Leírják az "okosok", ez a sivár vidék az emberi rabló gazdálkodás mûve. Ennek ellenére a zöld energián alapuló energiatermelés létjogosultságát, vagy sikerességét alátámasztandó mintegy kötelezték a tulajdonosokat az ott közben elburjánzó egybibés galagonya és kökény bozótok kiirtására, amit természetesen a nagy gépek meg is oldottak, bedaráltak mindent. Az én féltve õrzött, köpött magból származó õszibarack fámmal együtt, ami mellesleg olyan minõségû barackot termett, hogy növénynemesítõ apám szerint érdemes lett volna vele foglalkozni. A tanyámat elárasztották az egerek, légpuskával löttem õket a konyhámban. Ez mindegy. Viszont évekig készítettem elõtte a képeket, gondoltam, sokan kíváncsiak a szukcesszió folyamatára, iskoláknak is ígértem a tapasztalatokból. Csináltak egy természetvédelmi területen egy sivár tájat, természetesen gondosan kivágva onnan a száz évesnél is idõsebb, ritka és õshonos szürke nyárat is, megszüntetve az annak territóriumában lévõ érdekes ökoszisztémát is. E beavatkozások hatására eltûnt az éppen lábát megvetni készülõ kocsányos tölgy is.
Na, ennyit a szukcesszióról...és a természetvédelemrõl.

Mi? Hogy miért? Nemigazán értem, de az biztos hogy nincs köze a természetvédelemhez!
Örülni kéne hogy magától elkezd nõni az erdõ, kézlevágással büntetném azt aki egy ujjal is hozzá merne nyúlni!
Tessék visszamenni a távoli múltba az energiáért! 1 Fát se öltek meg, mégis rengeteg fát adott 1 fa és többszörösen tovább élt, mint amelyikhez hozzá se nyúltak!
Máma meg kevesebb ideig élnek, kevesebb fát ad, és földcsuszamlás meg árvíz marad utána!
Meghalok a mai világtól!