Ha lenne egy törvényrendelet, hogy a földetek egy részét érintetlenül kell hagyni adományul a természetnek, hány százalék lenne az amit még el tudnátok viselni?
Printable View
Ha lenne egy törvényrendelet, hogy a földetek egy részét érintetlenül kell hagyni adományul a természetnek, hány százalék lenne az amit még el tudnátok viselni?
5%Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Ezt az 5% földrészt betelepíteni diófával, cserjékkel, nyárfával, akáccal és még mindenféle õshonos fával.
Ha mindenki megcsinálná ezt, akkor ez hozzá járulhatna az élelmezéshez, tûzifát adnának a kiszáradt fák, nem fújná a homokot egyes helyeken a szél és a többi.
"Andrea szerint a mostani helyzetben, amikor az emberek diszharmonikus kapcsolatban vannak egymással, elengedhetetlen, hogy kapcsolódjunk a természethez. A természet, ha elvárás nélküli szeretettel is közelítünk hozzá, örömmel segítségünkre siet, hogy – gyakran mélyen megbúvó – szándékainkat tisztán láthassuk és így kapcsolatainkat harmonikussá tudjuk tenni. Amennyiben sikerül kapcsolatainkat szeretetteljessé varázsolnunk, könnyebb önvalónk szerint élni, és ezáltal nemcsak, hogy felébred bennünk egy tiszta szándék, hogy ne ártsunk többé a természeti környezetünknek sem, de belsõ sugallatainkon keresztül érezni fogjuk, hogy hogyan alakítsuk életünket társainkkal összhangban úgy, hogy a súlyosan környezetszennyezõ tevékenységekkel lépésrõl lépésre felhagyhassunk. Válaszként erre reagál a környezetünk is. A növényvilág felélénkül, ártalmatlanabbakká válhatnak a kártevõk, szükségtelenné válik a védekezés."
http://www.szeretetteremuhely.hu/?page_id=295
A természetben nincs olyan, hogy irreverzibilis. Ez a szó csupán a kurta emberi élet skáláján értelmezhetõ. A természet egy komplex, folyamatosan változó rendszer. Ennek a rendszernek mára része az emberek mesterséges beavatkozása is. A természet ezt tudja kezelni, legfeljebb az ember szív.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Ezért is írtam, hogy ahogy ma próbálnak sokan elõreszaladni, az veszélyes. Mint ahogy veszélyes egy óvodást ültetni egy kamion kormányához. De ettõl még a kamion nem ördögtõl való dolog :)
Nem zsákutca. Már maga a technológia létezése azt jelenti, hogy ez a jövõ. Egyszerûen azért, mert lehet látni, hogy hova vezethet.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Ettõl függetlenül a gmo semmilyen formában nem megoldás a mezõgazdaság problémáira. Nem is arra lett kitalálva. Ezt kizárólag a cégek említik, mert ez egy nagyon jó marketingszöveg. Mi persze tudjuk, hogy a fegyverbetiltás pl. nem megoldás a közbiztonság problémáira. De jó kis marketingszöveg, milliók szopják be. Az analógia ugyanaz.
Mégis hova vezethet?Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Az én esetemben ez megközelíti a 100 százalékot. Anno örököltem vagy 2 hektár legelõt, az is egy nemzeti park kellõs közepében van. Teljes tilalom az állattartásra. Meg akarta venni egy újgazdag, de nem adtam el. Ezek után kaptam a figyelmeztetést a földhivataltól, amiért nem legelõként használom. Bírságolni akartak. Írtam nekik egy jó kis beadványt. Azóta a terület gyönyörûen beilleszkedett a tájba, engem pedig békén hagynak. Szerintem ma már csak a vadak és a vadászok járnak oda.Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Azért irreverzibilis, mert olyan új élõlényeket hozol létre génsebészettel, amik szaporodásképesek. Az örökítõ anyaguk az õshonos génállományban is megjelenhetnek. Ebbõl nincs visszaút. A természet más kérdés, semmi köze ehhez, mert ha lenne, akkor a gmo-t nem mesterségesen kellene létrehozni, hanem elõfordulna természetes környezetben is. Ami elõfordul, azt az evolúció produkálja és nem napok, hetek, vagy hónapok alatt, így az eredeti ökoszisztémában sem következik be gyors változás.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Oda vezet, hogy gazdaságilag bele lehet rokkanni, ha kiderül a produktumról, hogy káros. Fõként ha az örökítõ, ill. szaporító anyaga sokáig életképes, ugyanis egy idõ után az õshonos rokon fajok is gmo-sok lesznek. Nem leszel képes termelni az adott élõhelyen mást, csak gmo-t. Közben valószínû, hogy a megszokott természetes ökoszisztéma is megváltozik. Eltûnnek bizonyos rovarok a területrõl. Ennek velejárója, hogy eltûnik a madarak egy része is. Tekintettel arra, hogy az ökoszisztémába nem lehet lyukat ütni, megjelennek a területtõl korábban idegen fajok. Állatok, növények egyaránt. Ez viszont a mai tudással kiszámíthatatlan folyamat lesz. A végeredmény akár sokkal rosszabb is lehet, mint a kiindulási helyzet volt.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Bárhová.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
A harmadik generációs gmo már konkrét hatóanyagtermelésre is használható, pl. inzulinra. Növényekkel. Ezt úgy, hogy a kísérletek elején van még a rendszer.
Szó szerint bárhová vezethet, csak az emberi fantázia szab határt neki.
Van gyom, amely a sziklán is megél? Tegyük haszonnövénybe. Két hónap alatt szaporodásképes termést hoz? Tegyük haszonnövénybe. Kiirtani sem lehet, olyan bõségesen nõ? Tegyük haszonnövénybe. A lehetõségek száma végtelen.
Így oké. Viszont kérdés, hogy ez miért baj? Így mûködik a rendszer, mindig jön valami új, aztán ahhoz megy az alkalmazkodás. Ha nem, akkor tér nyílik, ahová ismét jön valami új.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Ezt a természet dolgot nem értem. A gmo alapja teljesen természetes, sõt. A manapság legelterjedtebb gmo-technika pontosan egy természetes folyamatot használ, az agrobacteriumot. Az ugyanis egy természetes gmo-végzõ mikroorganizmus. Évmilliók óta mûködik, ma csak lecsaptak a lehetõségre a kutatók, mert egyszerûbb, mint a mesterséges módszerek. Csak éppen ésszel kell használni, de ez tulajdonképpen a világon mindenre igaz.
Miért lenne szüksége haszonnövényeknek ilyen tulajdonságokra?
Ezek a vegyületek pl. inzulin biztonságosak?
Kihajítom ezt a böngészõegeret... Na szóval mit is írtam...
A GMO oly nagy léptékben változtathatja meg az ételeinket, hogy a szervezet lehet nem lesz képes lépést tartani, és nehezen felderíthetõ betegségeket okozhatnak mint a gluténérzékenység, vagy az autoimmun betegségek.
A másik, pedig a növényben termelõdõ növényvédõ szer, ami többszöröse lehet, a permetezetténél! Ennek engedélyezéséhez bonyolult címkézési rendszer kellene ami nem férne ki egy babkonzerv oldalára se....
Miért ne lenne? A lényeg, hogy van rá lehetõség, és a jövõben lehet, hogy élni kell majd vele.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Hogy biztonságosak-e, fogalmam sincs. A megfelelõ keretek között biztosan. A konyhasó sem biztonságos, ha rosszul használja valaki.
A szervezet elég könnyen lépést tart bármivel. Kétféle anyag van, amivel étkezéskor kapcsolatba kerülhetünk (oké, többféle, de itt most ez a releváns). Van a testazonos fehérje, meg az idegen fehérje.Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Az idegen fehérje immunválaszt ad, mégpedig úgy, és olyant, amilyent egy középiskolai szintû laborkísérlettel ki lehet szûrni. Szóval az nem lesz téma. Az azonos fehérje meg mûködik. Az eddigi gmo-kísérletek során soha, sehol nem a transzgénnel volt a baj, hanem a technológia egyéb elemeivel. Persze azok is részei a gmo-nak, szóval végülis igen, a jelenlegi formájában rossz. De ebbõl nem következik az, hogy gmo-val mindenképpen káros és rossz dolgokat lehet csak létrehozni.
A növényvédõ cimkérõl meg annyit, hogy mindenki vastag sugárban fosik a vegyi permetezéstõl, meg a gmo-tól, aztán szorgalmasan bemennek a város közepére dolgozni, ahol lélegezni sem lehet normálisan, annyira szennyezett a környezet. Mondjuk a városkaput nem kötelezõ felcimkézni, az igaz...
Miért kellene így módosítani növényeket? Milyen viszonyokra kellenek ilyen növények? Milyen piacra kellhetnek ilyen termények?
Biztonsággal kapcsolatban nem vagyok meggyõzve de lehet igazad van (az idõ sok mindent eldönt).
Amíg rossz kezekben vannak az élelmiszer-termelés befolyása addig nincs értelme errõl beszélni!
Elõször vegyük ki a kezükbõl, majd utána lehet errõl dönteni!
Másrészt, addig felesleges vele foglalkozni, míg ki nem használtuk a természet adta (a természetes egyensúlyok helyreállítása után) természetbarát lehetõségeket!
Megint csak annyit kérdezhetek, hogy miért ne? Ma is folyamatosan változik a termelési környezet, nem tudhatjuk, mit hoz a jövõ. Lehet, hogy két generáció múlva mai szemmel elképzelhetetlen állapotokhoz kell alkalmazkodnia az ökoszisztémának. Márpedig ha nincs mód az alkalmazkodásra (mert nem ismert a technológia, amivel menne), akkor szokott shtf lenni.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Vedd ki a kezükbõl, hajrá. Sajnos egy fecske nem csinál nyarat. Ez lefordítva azt jelenti, hogy bár sokan fordulnak a természet felé, azért a kalkulálható, döntõ tömeg még mindig konzumidióta. Minden döntéssel fenntartják a rossz kezek "uralmát".Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Mert azért illúziói senkinek ne legyenek. A kínálatnak csak a kereslet szab határt. Nem a télapó veszi az élelmiszernek nevezett szemetet, hanem azok az emberek, akik aztán telefröcsögik a környezetüket, hogy csúnya gonosz élelmiszeripar. De azért nagyon jól megélnek belõlük az agrárvállalkozók.
A természet adta lehetõségek kihasználásáról meg annyit, hogy nem véletlen mondtam, a gmo nem a mezõgazdaság problémáinak megoldására lett kitalálva, ez csak egy jó marketingszöveg. Arra a gazdálkodás átalakítása lenne az egyik megoldás.
Csak a kettõ nem ugyanaz a téma.
Az, hogy 99-ban sz.rul használja a környezetét az ember, nem érv arra, hogy akkor nem is kell a gmo-t kutatni.
A csillagászatot sem hagyjuk a fenébe csak azért, mert az unverzum k.rva nagy.
Tudod az a gond ezzel a "minél több technológiát a parasztnak"? Ez csak az ipari xarok eladásáról szól és egyre jobban tönkreteszi a környezetet és az embereket. Az egyszerûbb megoldás lenne a jó, már több ezer éve termesztett növényeket kell visszahozni pl. tönköly búza amelyek eleve jobban bírják a környezet változásait és nem igényelnek ipari hátteret (nincs kõolaj függés).
Teljesen igazad van. De valahogy mégsem ez történik. Az ipar azt csinálja, amit el tud adni.
Ha semmit nem tudnának eladni a sok technológiai xarságból, elhiheted, hogy nem csinálnák.
A tönkölybúza nagyon jó példa. Én is termesztettem, mikor még nagyban ment a gazdálkodás.
Mi is a baj vele?
A tönkölybúza robosztus, ellenálló, viszonylag jól termõ faj. Élelmezési értéke jó, van rá kereslet. Valahogy, érthetetlen módon, mégsem tolonganak a gazdák, hogy hadd vessék azt.
Ennek nagyon egyszerû az oka.
Nem terem minden bokorban vetõmag. Nem úgy megy, hogy felhívják a területi képviselõt, és két napra rá ott a raklapnyi áru.
Telefonálgatni kell miatta, drága, vagy ha mégis sikerül megoldani okosba, feketén, akkor többnyire rájuk sóznak valami sz.rt, ami bizony nem hozza a várt eredményeket. Ilyenkor hangzik el az a mondat, hogy "f.szom az egészbe, vetek malmi búzát".
A vetése sem olyan könnyû, mert a magja jó nagy, a pelyva miatt az árpánál is macerásabb. "F.szom az egészbe" mondat másodszor.
Ha sikerült elvetni, akkor onnan habzsidõzsi, jól kel, erõsen növekszik, nem nagyon támadja meg semmi. Aztán jön az aratás.
Sûrû és durva állományt nevel, nem lehet benne száguldozni a kombájnnal. Ha nincs jól beállítva a gép, és a kombájnos agya, akkor töri a szemet, medvézik a cséplõdob, eltömõdik a szalmarázó. "F.szom az egészbe" harmadszor, mert "jövõre majd levágatod mással pistám".
Le van aratva, a termése kielégítõ, 2,5-3 tonna körüli. "F.szom az egészbe" negyedszer, "mer' a pioníros fajta az 7 tonnát terem".
Ugyebár a gazdák 70-80%-ának nincs magtára, így le kéne adni gyorsan. De sehol nem veszik át, mert éppen csilliómillió tonna malmi búzát aratnak, húzzon el innen a két pótkocsi cuccával. "F.szom az egészbe" ötödször.
Mondjuk eltárolja, oké. Eladni nem tudja, mert csak hántolva lehet, hántoló meg annyira sem terem a bokorban, mint a vetõmag. Személy szerint fél tucat helyrõl tudok az országban, de végülis lehet, hogy több. Egy hántoló pedig többszázezres tétel használtan is. "F.szom az egészbe" hatodszor.
Sikerül meghántoltatni, nagyon jó, ömlesztve van, jó esetben zsákban, lehet kezdeni eladni. Innentõl jó a buli, alaphangon a zsákos kiszerelésû tönkölybúza 200-250 huf per kilónál kezdõdik. Veszik a népek, akiknek van házi kismalom. A többiek nem, mert annyiért már a boltban is lehet lisztet kapni, tönköly meg amúgy is csak amolyan marketinges átb.szás. Gyorsan hamar elmegy 4-5 mázsa, aztán megáll a mutatvány, mert a vevõkörnél már az ajtó alatt folyik ki a spájzból a cucc. Onnan jön az ígérgetés, hogy majd az unokatesóm régi szobatársának a sógora, majd õ vesz 10 kilót. Eltelik az év, májusban már az a szöveg, hogy "hát, ami van, az kitart az idei, friss aratásig, meg amúgy is jobb lenne kilós zacsiban, zsugorfóliával, apró kis nemzeti színû pántlikával".
"F.szom az egészbe" hetedszer.
Na, ez a helyzet a tönkölybúzával. A szájával mindenki könnyen lesz öko-bio-vega környezettudatos, csak a pénztárcájukkal nem szeretnek, "mer' akkor nem jut nájkicipõre, meg ledtévére".
Nincs ezzel semmi gond, csak akkor nem kell szidni a teszkót, meg az élelmiszeripart. Valamit valamiért.
Vicc on >
A nájkicipõtõl lúdtalpam lesz, a ledtv-tõl meg vastaglencsés vagy merevszemû, szal köszi nem kérek belõlük :D
Vicc off/
Jól látod a jelenlegi tényálladékot.
Nem igazán értek hozzá, de a kis agyammal úgy képzelem, hogy a génmódosítást a gyomrom "leszarja" és abból készít szart amit befalok, ha van benne tápanyag, kiszedi, felfûti vele a testem, a vegyszerezés ártalmasabb lehet, mert olyan dolgok is jutnak a szervezetembe amiket nem kér, de befurakszik.
Gyerekkori álmom a hatalmas gyümölcsök, a méteres dinnye, barack nagyságú szõlõ, a kevert gyümölcsök pld narancs és öszi ízû gyümölcs a mag nélküli gránátalma, a héj nélküli mandula. Hogy a szerkezete, dns spirálja, génje, nagysága milyen az mindegy, a nagyját fûtésre használja, a vitaminokat meg kiszedi.
ha nem kell vegyszerezni akkor csak jó lehet.
Hol tévedek?
Sehol!A mi génjeink is folyamatosan módosulnak,módosultak a történelem folyamán.Idézet:
Hol tévedek?
A nyers hústól rosszul leszünk,meghalunk.
Még pár nemzedék és csak a gyrost tudjuk megemészteni pitában. :)
Gyrost tudjuk megemészteni pitában, a hamburger kihal.
Ott tévedsz, hogy a GMO-tól meghalsz rákban(ez bizonyított)! A SZAKSZERÛ vegyszerezés nem veszélyes csak sajnos kevesen gyakorolják!Idézet:
Eredeti hozzászóló Rozsomák
http://www.biokontroll.hu/cms/index....lett&Itemid=43Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
...és a szakszerû vegyszerezéstõl is. (És ez egy-bár csak az én véleményem szerint- nem is túl veszélyes hatóanyag.)
Ez a cikk a GMO-t írja le. Nincs köze a SZAKSZERÛ vegyszerezéshez.
Bene van a rák a kukoricában, megeszem, és átjön belém? A génmódosítástól rákkeltõ anyagok keletkeznek a kukoricában, megeszem felszívódik a gyomor, bélrendszeren keresztül, megrákosítja a szerveim? A génekben van a rákkeltõ program, és ha megeszem átprogramozza a sejtjeim?Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Ha rákos sejteket eszek, akkor átjön a gyomorsavon keresztül, és megtámadja az én sejtjeim? Nem vagyok hülye, de ezek egyszerû kérdések, talán van rá hasonlóan egyszerû válasz. Szerintem minden lehetõséget kimerítettem. Valaki egyszerûsítve válaszoljon melyik verzió teszi beteggé az embert.
Én is teszek fel egy egyszerû kérdést: ha mérget eszel mi lesz veled?
A méreg megmérgez -> felgyülemlik a szervezetedben -> legyengül az immunrendszered -> a legyengült immunrendszerû embereknél sokkal nagyobb valószínûséggel alakul ki a kóros sejtburjánzás(rák) mint akiknek ép az immunrendszere.Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Nem tévedsz sehol. Csak kihagyod a listából az építkezést.Idézet:
Eredeti hozzászóló Rozsomák
Kevesen vannak tudatában annak, hogy az emberi szervezet anyagai folyamatosan cserélõdnek. Mikor eszel, nem "csak" fûtõanyagot veszel magadhoz. Akkor elég lenne napi egy zacskó cukor.
Pl. húsra azért van szükséged, mert a benne lévõ aminosavakból a tested folyamatosan használ el a létfenntartáshoz. Mint egy háznál, idõrõl idõre újra kell vakolni, ki kell festeni, stb.
Ha egy bizonyos anyagot nem viszel be, akkor az elõbb-utóbb elfogy a testedbõl. Az is elfogy, ami mondjuk a sejtjeidet építi fel. Ekkor a sejtjeid károsodnak.
A gmo nem okoz bizonyítottan rákot. A rák kialakulásának kockázatát viszont megnöveli. Többek között azért, mert bizonyos anyagokat úgy módosít, hogy a tested nem tudja 100%-ban felhasználni az építkezéshez.
Mikor újravakolod a falat otthon, vakolóanyag helyett természetesen használhatsz pl. sarat vagy modellezõgipszet. Egy darabig mûködni is fog, de közel sem addig, míg a megfelelõ vakolóanyag. Így a fal nem fog megfelelõen "mûködni".
A gmo-ban nem az a kihívás, hogy mit alkot az ember. A kihívás az, hogy olyant alkosson, ami megfelel a szervezet számára, ez pedig azért nehéz, mert a biológiának nagyjából még csak a felszínét kapargatja a fejlett tudomány, tehát nincs is pontos tervrajz. Idõvel ez is sikerülni fog.
Azt is, ha elolvastad, akkor a volt több olyan csoport, aminek csak roundup-os ivóvizet adtak, gmo-s kukoricát nem. A csak ivóvízben adagolt vegyszer is elég erõteljes karcinogén hatással bírt ebben a vizsgálatban. Amúgy mit értesz szakszerû vegyszerezés alatt?Idézet:
Eredeti hozzászóló GAZDA
Egy típusú vegyszert vizsgáltak ha ugyanazt a vegyszert kapja az alany folyamatosan akkor "biztos hatás". Szakszerû vegyszerezés alatt azt értem, hogy jól felkészített géppel,idõjárás figyelembe vételével a dózisokat betartva, vetésváltással, rovarcsapdákkal, szerváltással (nem mindig azonos hatóanyagú vegyszer) stb. nagyságrendileg lehet csökkenteni a veszélyeket. Hogy példát is mondjak: régebben 30x vegyszereztek egy almát ma elég 14-15 is!Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Van ez a Facebook app, ami francia zászló színeket tesz az emberek profilképére. Az egyik barátomnak csöcsök vannak a profilképén. Arra tette rá a francia zászló színeit.
Ha egy kicsit jobban belegondolunk akkor ez így inkább hangzik sértésnek, mint az együttérzés jelének. :huuu:
Egy idióta "divathullám" ez amelynek sokan behódolnak. Nem változtat semmit a dolgok állásán, csak leköti az emberek figyelmét.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Nem ez a Fracia zászlós profilkép dolog a lényeg, hanem hogy legbelül mit érzel. (Egyébként is így bénán néznék ki, nekem magyar zászló kell.)
Vajon õk megemlékeztek-e anno az '56-os vérontásról arcátfestéssel. Nem tették, mert felesleges.
A Facebook azt mondja mindent a szemnek, én azt mondom mindent a léleknek, fõleg ha ilyesmirõl van szó.
Nem kell gyászolnunk nekünk az elhunytakat, majd a családjuk megteszi azt helyettünk. Felesleges negatív hangulatkeltés - avagy éld át te is a tragédiát.
Ez az RTL klub szindróma. Mert arról már nem cikkeznek, hogy nem kevéssel több mint 3 millió aláírás gyûlt össze a STOP TTIP and CETA petíció keretein belül. Azért sem cikkeznek róla, mert a TTIP nagyobb hatalmat adna a Facebook kezébe is.
Nem lennék meglepve, ha a kétszínû cukrosbácsi(Zucker..) arckönyvje(Fb..) is ott lenne a TTP/TTIP/TISA tárgyalásokon.
Az orosz gép felrobbantása után hányan változtatták orosz zászlóra a profilképüket? Pedig több volt az áldozat.
Nekem erre azt mondták hogy "mert annál nem biztos hogy t-isták tették". Ami érdekes gondolat, mert szerintem mindegy ki tette, a lényeg hogy lett több mint 200 halott. Vagy mikor a német gépet az õrült pilóta lezuhantatta. Ugyanaz a helyzet. A világot kicsit érdekelte hogy mi történt, de nem csináltak belõle nagy ügyet. Pár napja kb 40 áldozat és 181 halott lett Libanonban, pokolgépes merénylet miatt, de senki nem tesz sehová libanoni zászlókat. Pedig ha minden ember ugyanannyit ér, akkor ugye nem kellene hogy ilyen történjen. Igazából ez fõleg a FB, a sajtó és a média ügye, mert õk nyomják az egyiket és õk hallgatják el a többit. Az emberek csak követik a trendeket.
Errõl beszéltem. Úgy tûnik hogy másnak is szemet szúrt a dolog.
http://i.imgur.com/l0oSrir.jpg
Ez mire jó?
https://www.youtube.com/watch?v=SjzQWN4IMs4
Ha valaki hülyére keresi magát vele, akkor megértem hogy kockáztat. De ezek a hülyegyerekek sisak nélkül, térd és könyökvédõ nélkül, akarnak trükközni és rommá törik magukat, az miért jó? Vagy fõleg ha valaki már huszonéves. Én is ökörködtem biciklivel, mikor 6 éves voltam, de hogy valaki 18-26 éves kora között is ezzel töltse az idejét és ennyi esze legyen. :rolleyes:
Ki fizeti a bonyolult, drága mûtéteiket?
Európában a társadalom, az USA-ban meg belerokkannak anyagilag a szüleik.
Én is ökörködtem a biciklimmel kb. 8 évvel ezelõtt.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Kontra fékeztem egy nagyot és a hátsó kerékbe akkora 8-as görbült hogy alig bírtam hazatolni.
Persze valami olcsóbb kínai bicikli volt az. :haha:
Most már egy '90-es évekbeli német biciklim van. Az már bírja a strapát.
Nem régiben kitöltöttem egy kérdõívet amit az MIT állított össze.
Azért beszédes a kép hogy miket kérdeznek:
http://i.imgur.com/yPLQ9Bx.png
(100%-t egyiknek sem adtam.)
Volt benne szó a cigány bûnözésrõl és a bevándorlásról is - aktuális témák.
A végére meg írtam egy már mûködõ megoldást. Köze van a közösségi kertekhez.
Ilyen kérdést egyáltalán fel lehet tenni? :confused:
Bár láttam már durvább dolgot is. Ezen a héten volt egy hír, hogy egy tanár t-ista propagandaplakátok elkészítését adta ki házifeladatnak a gyerekek között. Azt mondjuk nehéz lenne ûberelni.
:huuu::haha: