Élet a tanyán

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Grafitos

Az ól kerítése mellett végig tököt ültetett a gazda és nem kívülre, hanem belülre, ahol az állatok gond nélkül lecsípkedhették volna a növényt. Ez mégsem történt meg.
Szeretném tudni miért.

---

Nálunk is így van. A krumplit és a tököt sem bántja a tyúk. A komposztált trágyába vannak ültetve a burgonyák (kísérlet képen), a tök meg kinõtt magától.

Na ez jó..lehet hogy a tök levelén lévõ kis szõrök miatt nem kell nekik? De ez mekkora már, hogy a sivatagos tyúkudvarban van egy full zöld valami, amiben egy csípés sincs:)
A miértre ugyan még nem kaptam választ, de legalább tudom, hogy nem egy elszigetelt esetrõl van szó:thumbup
Ui: Lehet hogy a komposzt melegedésével a krumpli ki fog rohadni..a tök úgy tudom bírja az ilyesmit..

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló mmilan21

Nálunk is így van. A krumplit és a tököt sem bántja a tyúk. A komposztált trágyába vannak ültetve a burgonyák (kísérlet képen), a tök meg kinõtt magától.

---

A tök bírja, a krumpli szerintem nem, gumósként meg sem próbáltam sosem komposztba rakni.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Dream_walker

A tök bírja, a krumpli szerintem nem, gumósként meg sem próbáltam sosem komposztba rakni.

---

Egy kb. 5 éve beérett sertés trágyás alom komposztjáról van szó. A tyúkok is átkapirgálták rendesen az évek alatt.
Nincs melegedése vagy csak minimális.
Hogy ki-e fog égni/rohadni a krumpli azt majd az idõ megmutatja.

Akkor az már nem komposzt, hanem elkomposztálódott cucc.
Szerintem egy próbát mindenképpen megér.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Grafitos

Ez a bioetanol permetezés egy kipróbált praktika? Mert akkor megjegyeztem:thumbup

---

Kipróbált. Én mindent azzal fertõtlenítek, amit nem célszerû hipóval, vagy klórmésszel. Célszerû, ha a téli szélvédõ jégtelenítõ spriccelõs flakonját félreteszed és utána ezt használod a bioetanolhoz.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Grafitos

Kár hogy nincs Morpheusz, Oakland vagy Vietnamiveterán, akik lehet hogy kapásból tudnának válaszolni a következõ fogós kérdésre.
Nos..hétvégén Nyírszõlõsön dolgoztam - szüret és kerti meló volt. A szomszédnak egész szép tyúkudvara volt, vagy 30 t-rexel.
Szokásos módon a tyúkocskák minden zöldet, füvet, gyomot kiírtottak a területrõl, ahogy ez lenni szokott, de itt egy érdekes dologra lettem figyelmes.
Az ól kerítése mellett végig tököt ültetett a gazda és nem kívülre, hanem belülre, ahol az állatok gond nélkül lecsípkedhették volna a növényt. Ez mégsem történt meg.
Szeretném tudni miért.

---

Valószínûleg úgy vannak vele, mint a normális férfiemberek többsége a paradicsomos káposztával.

Bár a Nyírségben voltam gyerek, de felénk nem volt szokás a tyúkudvarba ültetni haszon növényeket. Így, sajnos nem tudok érdemben a tárgyhoz hozzászólni. Amikor szabad tartásban 200négyszögölön tartottam a madarakat, akkor mindent lepusztítottak, még a fû se tudott kinõni tõlük, mindig volt köztük egy, aki rögtön lecsippentette a hajtást is. Ha a gyümölcs lehullott, akkor abból sem volt haszon.
Hallottam olyanról, hogy biogazdaságban, csípõs paprikás oldattal lepermetezik a növényeket, hogy az állatok ne nyúljanak hozzá, de még nem próbáltam.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Grafitos

Kár hogy nincs Morpheusz, Oakland vagy Vietnamiveterán, akik lehet hogy kapásból tudnának válaszolni a következõ fogós kérdésre.
Nos..hétvégén Nyírszõlõsön dolgoztam - szüret és kerti meló volt. A szomszédnak egész szép tyúkudvara volt, vagy 30 t-rexel.
Szokásos módon a tyúkocskák minden zöldet, füvet, gyomot kiírtottak a területrõl, ahogy ez lenni szokott, de itt egy érdekes dologra lettem figyelmes.
Az ól kerítése mellett végig tököt ültetett a gazda és nem kívülre, hanem belülre, ahol az állatok gond nélkül lecsípkedhették volna a növényt. Ez mégsem történt meg.
Szeretném tudni miért.

---

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Oakland

Bár a Nyírségben voltam gyerek, de felénk nem volt szokás a tyúkudvarba ültetni haszon növényeket. Így, sajnos nem tudok érdemben a tárgyhoz hozzászólni. Amikor szabad tartásban 200négyszögölön tartottam a madarakat, akkor mindent lepusztítottak, még a fû se tudott kinõni tõlük, mindig volt köztük egy, aki rögtön lecsippentette a hajtást is. Ha a gyümölcs lehullott, akkor abból sem volt haszon.
Hallottam olyanról, hogy biogazdaságban, csípõs paprikás oldattal lepermetezik a növényeket, hogy az állatok ne nyúljanak hozzá, de még nem próbáltam.

---

Én próbáltam. A jó erõs paprika magházait év közben elteszem, aztán étolajjal kiextrahálom belõlük a kapszaicint. Az õsz végén megpermetezem, vagy lekenem ezzel a szmetyivel a féltve õrzött növények kérgét, szárát. Nem bántják az õzek és a nyulak, hatékony. (Az utóbbi években elhanyagoltam, mert egyre lustább leszek. De találtam ideológiát erre is, így ellenõrzöm a vadak memóriáját. Örömmel jelenthetem, van nekik.)

Csatolmány 5629Csatolmány 5630Csatolmány 5631Csatolmány 5632

A legkorábbi borsó vetésem. :)
Lemaradt, hogy növénytársításban mûködik a dolog. A sövény meggy és szeder, mellette sor csicsóka, közte kisvárdai napraforgó támasztéknak. Segítik egymást.
A legnagyobb (Zsuzsi) borsó elérte az 1m magasságot, a Calvedon csodája a 90cm-t. Kordonos neveléssel.