Gyógynövények

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Wannabe

Sima szódabikarbóna. A természetben meg bármi jobb, mint a mérgezõ vegyianyag fogkrém.

---

Szódabikarbónát én is használok, bár több fórumon olvastam, hogy hosszú távon nem tesz jót a fogaknak és az ínynek. Nekem eddig még nem volt rá panaszom.

Néztem egy-két fogkrém receptet, de az a problémám, hogy a saját készítésûbe is annyi (szerintem) felesleges anyagot tesznek bele. Mindezt csak ezért, hogy hasonló legyen az állaga, mint a bolti fogkrémnek. Tudom, az emberek nehezen tudnak elszakadni a megszokott állagtól, dehát....
Azon gondolkodtam, hogy megszárított és nem porított, de nagyon apróra morzsolt mentát, zsályát és kakukkfüvet összekevernék aloe vera géllel, abból mi sülne ki. Kipróbálom, aztán referálok.

További tippek?

A fogmosásnál a krém mellett legalább annyira számít a fogkefe is. Ez utóbbit lehet pótolni ecsetszerûen puhára rágott végû ceruzavastag mogyoróággal és némi közönsége sóval.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Saphira

Nicsak, egy kóbor lovag!

---

Inkább csak jóindulatú és segítõkész, mint egy valamirevaló Mikulás:)

A gyógynövényekkel való ba....jmolódás talán akkor lesz fontos, ha a rendszer tartósan szétesik. Ha nem jönnek rendbe hamar a dolgok, akkor sztem nem nagyon marad más, mint a régi technikák. Aki arra játszik, hogy eddig-addig csak kihúzom valahogy, annak aszpirin és társai. Aki a bizonytalan ideig tartó "túlélésre" készül, annak muszáj gyógynövényni.
Saphira , hosszú távon miket és hogyan érdemes deponálni?

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Wannabe

Nem volt még ilyen kérdés ill. gyûjtés. Mely ehetõ növények (fûszernövények) tartják távol a rovarokat (légy, muslica, poloska, stb.)?

---

Nem fûszernövény, de azt tudom hogy a diófának a levele az minden bogarat távol tart, utálják a szagát. Elvileg még a haj tetûre is jó.

Engem a kullancsok ellen érdekelne valami tuti tipp :-)
Viszont olyan diófát még nem láttam ami ne lett volna tele hangyákkal.... :D

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Fallout11

Engem a kullancsok ellen érdekelne valami tuti tipp :-)
Viszont olyan diófát még nem láttam ami ne lett volna tele hangyákkal.... :D

---

Én igen, itt van a kertemben. De a szétdörzsölt levél szagát nem szeretik a bogarak.

Mellesleg a kullancsos sztori engem is érdekelne.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló dínó

A gyógynövényekkel való ba....jmolódás talán akkor lesz fontos, ha a rendszer tartósan szétesik. Ha nem jönnek rendbe hamar a dolgok, akkor sztem nem nagyon marad más, mint a régi technikák. Aki arra játszik, hogy eddig-addig csak kihúzom valahogy, annak aszpirin és társai. Aki a bizonytalan ideig tartó "túlélésre" készül, annak muszáj gyógynövényni.
Saphira , hosszú távon miket és hogyan érdemes deponálni?

---

A „miket és hogyant” erõsen befolyásolja az, hogy milyen területen óhajtasz deponálni.

Egyrészt fontos a terület adottsága, hogy várhatóan milyen típusú „balesetek” fordulhatnak elõ. Pl. ha sziklás, akkor zúzódás, ficam esetleg törés; ha vizes terület, akkor bõrfelpuhulás, hasmenés, csípések; ha melegebb vidék, akkor fejfájás, látásproblémák, székrekedés; hidegebb vidékeken fagyás, bõrkirepedés, tüdõgyulladás, stb.

Másrészt van amit a környéken össze tudsz szedni, de van olyan is ami nem terem vagy csak adott idõszakban terem/nyílik

Harmadrészt a tárolásnál is fontos, hogy a légnedvesség ne tegye tönkre a gyógynövényeket, amennyiben szárított növényekrõl beszélünk. Száraz területen lehet felakasztva, vagy papír/vászon zacskóban tartani, párásabb területeken ajánlottabb üvegben tárolni. Bár az üveg adott helyre való juttatása macerásabb, viszont – ha a szükség úgy hozza – fel tudod használni az üveget vízszûrésnél, fegyverkészítésnél (pattintás), stb. Ha tinktúrát tárolsz, azt valamilyen sötét üvegben tedd, ha krémet készítesz, azt mûanyag tégelyben tárolhatod. Krémeket félévente, a szárított növényeket évente, míg a tinktúrákat 18-20 havonta cserélni illik, a csökkenõ hatóanyag tartalom miatt.

Továbbá fontos, hogy van-e valamilyen konkrét betegséged, amire célirányosan használsz valamilyen teát vagy teakeveréket.

Nem elhanyagolható a deponálásnál, hogy hány fõrõl van szó, illetve van e nõi vagy (kis)gyermek tagja a csapatnak.

Nálam, mivel többnyire – még – egészségesek vagyunk, ezek vannak „raktáron”:
- ecet – borogatás ficamra, csípésékre, egyéb lemosások
- méz – sebkezelés, köhögés
- fokhagyma – bélfertõtlenítés, csípések, szemölcs, herpesz, bélférgesség
- vöröshagyma – fülfájás, rovarcsípés, köhögés
- aloe – égés, gyomorfájdalom
- körömvirágkrém (házi) és szirom– sebkezelés, fagyás, gyulladáscsökkentés
- feketenadálytõkrém (házi) és tinktúra– törés, ficam, hámképzõdés
- kakukkfû – asztma, fertõtlenítés, köhögéscsillapítás
- fûzfakéreg – lázcsillapítás, reuma, köszvény
- citromfû és levendula – a gyermekeket és a stresszes hölgyeket kiválóan megnyugtatja,
- lenmag – székrekedés, hasmenés, reuma, arcüreggyulladás
- csipkebogyó, bíborkasvirág tinktúra és parlagfû tinktúra – immunerõsítés
- menta – fejfájás, meghûlés, bélpanaszok, hányingercsillapítás
- hárs és bodzavirág – megfázás, nátha
- csalán levél, gyökér és tinktúra – veseproblémák, prosztata, hajápolás, vérszegénység
- zsályalevél – fogápolás, izzadás ellen,
- cickafark – felfázás, gyomorgörcs, étvágytalanság esetén

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Wannabe

Nem volt még ilyen kérdés ill. gyûjtés. Mely ehetõ növények (fûszernövények) tartják távol a rovarokat (légy, muslica, poloska, stb.)?

---

Citromfû illóolaja távol tartja a kullancsokat. A fokhagyma, ha túra elõtt eszed a szúnyogokkal és egyéb csipkelõdõ rovarokkal száll harcba.
Bár nem ehetõ, a gilisztaûzõ varádics nedvével ha bekened magad, akkor nem fognak szeretni a szúnyogok, és legyek. Majdnem ugyanezt a hatást érheted el a cickafark szétdörzsölt levelével is. A levendula molyûzõ, a muskátli a szúnyogokat ûzi.
Ha már megcsípett, akkor dörzsöld be a csípés helyét petrezselyem zölddel, vagy lándzsás útifû levelével.
Kevesen ismerik a neem-olajat. Hígítva, a testre permetezve megelõzi a csípéseket, vagy ha már megvannak akkor azokat bekenve erõsen nyugtatja az irritált bõrt. Tetû ellen kíváló.
Régen (1700-1800-as évek)a szobákat frissen összevagdalt földibodza, üröm, izsóp, zsálya és levendula keverékével felszórták, alaposan felsepertek vele, hogy minden zugban kerüljön illóolajat tartalmazó növényi rész, fél órát hagyták állni, aztán összesöpörték a növényeket. Ezt minden héten elvégezték tetük és poloskák ellen. Bolhák ellen harmatos égerfa levelét használták - állítólag hozzátapadt a bolha.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Wannabe

Köszönjük a részletes leírást, a többiek bõven kaptak választ a vérszívókra, az biztos. :) A citromfû, fokhagyma, levendula, muskátli, stb. vérszívókra gyakorolt hatásait ismerem. Talán túl általánosan fogalmaztam, én nem a vérszívók miatt kérdeztem, hanem az ételtõl távol tartás miatt, ezt próbáltam szemléltetni a rovarok felsorolásával: muslica, légy, poloska, ezek szoktak belemászni (belepetézni) a szabadon hagyott ételekbe.

---

Hát akkor ajánlom az eukaliptusz olajat, ami megfizethetõ és mindegyik feladatra jó. Annyira markáns illata van és annyira eltérõ a hazai faunában megszokottaktól, hogy szinte mindent elûz, amíg jelen van.