Gyógynövények

[Saphira]

Ez nem biztos, hogy pont jó a galagonyánál, hiszen annak az a lényege, hogy az érfalakból megköti a meszet ezáltal letisztítja azokat.

A galagonyát leginkább vérnyomáscsökkentésre (tágítja az ereket), illetve a szívvel kapcsolatos problémákra használják: pl.: szívritmuszavar, idõskori szívizom erõsítés, infarktus utáni terápiás kezelés.
A magam részérõl a galagonyateát nem áztatom, hanem forrázatot készítek (1 ek szárított virágos, leveles hajtásvég, 3 dl víz) és rövid idõn belül (mert finom) elfogyasztom. Áztatni a fagyöngyöt szoktam lágy vízben egy éjszakát.

A citromfû felesleges. Zölden van benne hatóanyag, utána semmi, csak az illúzió.

Még jó, hogy errõl kevesen tudnak. Ezek szerint hiába szerepel a Melissae folium (citromfû levél) hazai VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a legtöbb európai ország gyógyszerkönyvében?

Szerencsére az ókorban másképpen vélekedtek a növényrõl. Ha beleolvasunk Plinius vagy Dioscorides feljegyzéseibe, akkor ott olvasható, hogy az ókori görögök és rómaiak vízben vagy borban áztatták a citromfüvet. Ezt használták sebek öblítésére, mérges csípések, marások kezelésére. Hasonlóan vélekedett a középkorban Avicenna és Paracelsus is, és ennek megfelelõen írták le fûveskönyveikbe a citromfû használatát. A XIV. századtól kezdve (legalábbis az elsõ írásos emlékek errõl árulkodnak) használták a Karmelitavizet – amelynek citromfû az egyik fõ összetevõje – megfázásra, epilepsziára, skorbutra és emésztési problémákra. Akkoriban az „élet vizének” is hívták.
A népgyógyászat és az orvostudomány nagyon sokrétûen használta/használja napjainkban is: memóriajavító, nyugtató, görcsoldó, depressziót csökkentõ, emésztésjavító, baktérium-, vírus- és gombaölõ hatású, de antioxidánsként is használható (rozmaringsav tartalmának köszönhetõen).

Nem értem, mit kell annyit b@szakodni a fûzfakéreggel. Ott az aszpirin. A fûzfakéregbõl is hasonló anyag jön ki, csak sokkal körülményesebben és sokkal többet kell térfogatra magaddal vinned
illúzió.

Jól mondod, hasonló anyag, de nem ugyanaz. A fûzfa kérgében szalicin-molekula található, az aspirinbe acetil-szalicilsav. Ez utóbbi erõs gyulladáscsökkentõ, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatású anyag. Viszont gátolja bizonyos enzimek mûködését is, amelyek a gyomor nyálkahártyáját védõ anyagokat termelik. Így hosszan tartó alkalmazása során gyomorvérzés, gyomorfekély alakulhat ki. Persze nem 1-2 szemtõl, de ha ízületi fájdalomnál használod, ott már elõfordulhat, hiszen akkor hosszabb ideig alkalmazod.

A kéregben található szalicin ezzel szemben csak a májban aktiválódik, elkerüli a gyomrot, nem károsítja azt. Hatása éppen azért késõbb alakul ki, viszont hosszabb ideig fog tartani, mint a szintetikus szalicilsav-származékoké. További elõnye, hogy felszívódását a növény egyéb kísérõanyagai is fokozzák, Ez a gyógyszernél nem mondhat el, ellenben vannak benne vivõ- és segédanyagok, amelyekre némely ember allergiás reakcióval válaszol(hat).

Ráadásul a fûz vizes kivonatának (fõzet, áztatás) egyéb hatásai is ismertek: külsõleg, borogatás formájában alkalmazhatjuk fagyott testrészek, sebek, fekélyek kezelésére, de lábizzadás, ekcéma és más bõrbetegségek esetén is hatékony.
A gyógyszer nem adható 12 éves kor alatt, míg a fûzfatea nyugodtan adható (csökkentett dózisban). Ez alól kivétel a bárányhimlõnél fellépõ láz, ekkor más hatóanyag tartalmú lázcsillapítót kell/javasolt használni

Természetesen a fûzkéreg használatának is vannak ellenjavallatai: nagy mennyiség hasmenést, hányingert okozhat, illetve nem szabad fogyasztani gyomor- és nyombélfekélyben szenvedõknek ill. aszpirin-érzékenyeknek.

Ezek mellett simán elfér az aszpirin. Ezt tudod, hogyan kell adagolni.

Használati utasításban ez szerepel, idézem „Felnõttek: 1-2 tabletta, ami 4-8 óránként ismételhetõ. A napi maximális adag 8 tabletta.” Hát ez sem túl konkrét. Nem mindegy, hogy 18 éves 50 kg-os fiatal lányról beszélünk, vagy 45 éves ereje teljében lévõ 2 méteres 95 kg-os sportos testalkatú férfiról, 60 éves erõsen túlsúlyos mamáról esetleg a 80 éves – kicsit beteges - töpörödött nagypapiról.

Te tudod azt, hogy mennyi fûzfakéregbõl mennyi teát fõzz?

Ha érdekel, utána olvasol, megtanulod és használod, akkor Te is fogod tudni.
Felnõtt adag: 2-4 g száraz, aprított vagy porított fûzfakérget 3 dl vízzel 5 percig forralni kell, majd levéve a tûzrõl, negyed óra után leszûrni. Naponta max. 3 pohárral ajánlatos inni. Gyermekeknél ez az adag 1-2 g-ra módosul.

Nem beszélve arról, hogy végszükségre is felesleges vinni belõle, mert a fûzfa Európa szerte közönséges növény, néhány órán belül Magyarországon bármelyik vidéken találsz belõle.

Ez nem biztos, mivel elsõsorban folyópartok mentén, ártereken, mocsaras helyeken fordul elõ vadon, mert vízigénye jelentõs. Erre utal botanikai neve (Salix) is, mely a kelta sal (=közel) és lis (=víz) szavakból származtatható

Továbbá az sem mindegy, hogy mikor gyûjtöd. Kérgeket a nedvkeringés megindulása után lombfakadásig érdemes gyûjteni, ekkor legnagyobb a kéreg hatóanyag tartalma; vagyis fûznél a vékonyabb ágakról februárban, kora tavasszal gyûjtjük.

Én sem. Az elveim csak másnaposság esetén változnak meg rövid idõre, mert azért az aszpirin c csodákra képes
Képzeld el abban az állapotban nekiállni fûzfakérget kaparászni, extrahálni, szûrögetni...Még a hátam is borsódzik a gondolatától

Pedig biztos segítene neked is: mire lekaparnád és teát készítenél belõle, biztosan kijózanodnál. Meg sem kell innod.

Nézd meg az észak amerikai indiánok "végszükség" készletét és az orosz tundralakól "végszükség" készletét. Egymástól függetlenül alakult ki mindkét populációnál, de a végeredmény azonos. Mindegyiknél van egy kis bõr zacskó, amiben szárított Chaga gomba van. Mást rendszerint nem hordanak, legalábbis ez a legfontosabb. Nem véletlenül került ez a fûzfán élõskodõ gomba az orvosi kutatások célkeresztjébe. Ezt egyébként bármelyik évszakban nehéz találni, mert ritkaság, nyilván azért viszik magukkal.

A gyógygombák nagy hatásfokkal bírnak. Egy kis info chaga gombáról (hamvaskéreg gyógygomba):
http://www.gyogygomba.com/termekek/c...notus-obliquus
Szerencsére több gyógygomba is ismeretes: pecsétviaszgomba, kínai hernyógomba, shii-take gomba, nyári laskagomba, stb. Érdemes utána olvasni esetleg kipróbálni, némelyik csodálatos gyógyító erõvel bír.

Esetleg próbálta már valaki a fent említettek valamelyikét?

De az más téma, most nem errõl van szó nem a vészhelyzeti pakkról hanem arról hogy ha esetleg kofogy a vészhelyzeti pakkod és nincs a közelpen patika akkor mit csinálj, és iylen esetben nagyon is jó ha tisztában vagy a gyógynövény ismeretekkel neadj isten a gyakorlati részével is.

Ezzel csak egyetérteni tudok!