| Thumbs Up |
| Received: 1 Given: 0 |
Szerintem helyes a logika. Lehet, hogy a mai betegségek közül sokféle ismeretlen volt még 100 évvel ezelõtt is és nem csak azért, mert az orvostudomány nem ismerte fel. Persze bizonyára nem mindegy, hogy a szervezetbe bevitt "idegen" anyag felszívódik-e, milyen mértékben, milyen biológiai aktivitása van, stb. Lehet, hogy egy g aszpartám kevesebbet rombol, mint 1 l desztvíz, de ez már csak találgatás. Tény, hogy az élõhelyen kialakult táplálkozásnak nagyon nagy jelentõsége van, a táplálkozás tudósok is egyre nagyobbat tulajdonítanak neki. Pl. ha te egy mozambiki négernek adsz egy fél liter kakaót reggelire, nem kizárt, hogy nagyon megbetegszik tõle. Legalábbis a többségük. Bennünket meg ha eszkimó kajával etetnek, szerintem egy hónapon belül kinyiffanunk. (Elõször besárgulunk az undortól, majd megfostosodunk a megszokott szénhidrát hiányától. Ez annyira legyengíti a szervezetet, hogy az elsõ sarkvidéki szellõ befejezi a munkát.)Eredeti hozzászóló Mizu
| Thumbs Up |
| Received: 4 Given: 0 |
Csak úgy a semmibõl bejelentem, hogy leszokok az energiaital vedelésérõl. A mértéktartás jegyében, amit nem iszok meg energiaitalban, azt megiszom sörben.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Csak úgy a semmibõl bejelentem, hogy leszokok az energiaital vedelésérõl. A mértéktartás jegyében, amit nem iszok meg energiaitalban, azt megiszom sörben.
a sör egészségesebb.
egy doboz cherry coke: 37g cukor
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
szerintem helytelenül logikázol, kihagyod a számításból, hogy az emberi szervezetnek megvannak a maga módszerei a hibajavításra, a DNS alapú öröklõdés egy hibatûrõ, önkorrigáló rendszer (egy határig persze) amit kiegészít a szervezet elképesztõ alkalmazkodóképessége.
A fogolytáborokban rettenetesen alacsony tápértékû szeméttel etetett foglyok (DK-ázsia pl.) gyerekei teljesen egészségesek lettek, pedig a fakéregtõl meg a rizspelyvából álló évekig teljesen monoton étrend sem rombolta az örökítõanyagot, nem okozott gen. torzulást.
Ráadásul egyre nagyobb teret hódít a tudatos táplálkozás, (néha már a ló másik oldalán találjuk magunkat) és az emberek, legalábbis a jóléti társadalmakban kezdik kiszorítani a felesleges szénhidrátokat és adalékokat a mindennapos táplálkozásukból. Ez hosszú folyamat, de már elindult az önkorrekció ebben is.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
nem a belet ragasztja, hanem a tésztát össze
a fehér kenyér azért kel olyan szépen, mert a glutén (magyarul sikér ami szintén ragasztót jelentett régen) összetartja a tésztát. Amúgy pl. pont a sikér teljsen természetes cucc, a kalászos gabonákban általában megtalálható, bár a búzának van a legmagasabb sikértartalma.
Sõt, száz év nemesítési munkája van abban, hogy minél több sikér legyen a búzában, mert az a jó minõségû búza.
a gluténérzékenység sem úgy, kb. 150 éve ismert a jelenség - szóval csak azért, mert valami természetes még nem biztos, hogy jó is, és fordítva, csak azért, mert valami nem természetes, még nem biztos, hogy rossz.
| Thumbs Up |
| Received: 4 Given: 0 |
Az lehet de az energiaitaltól nem alszok délután háromig, és nem jön vissza minden amit enni próbálok. Inkább maradok az almalénél.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
A szervezet alkalmazkodó képességét már rég átlépte az ember saját maga alkotta termékekkel. Saját maga, a saját maga elõállított mocsokkal, szennyel, káros anyagokkal, tehát a MESTERSÉGES mérgekkel.
Egy természetben elõforduló mérgek esetében van esély a gyógyulásra, hiszen, minden a természetbõl származik, így a gyógymódok és a megoldások is, mivel ugyan azok az építõ kövein és a szabályok.
Az ember által létrehozott mesterséges fertõt nem tudja korrigálni, javítani, gyógyítani semmi, mert IDEGEN a természettõl!
Csak aki nem akarja az nem látja, hogy romlik az emberiség egészsége globálisan!
Most pluszba bejöttek a mobil telefonok, melyek a 2. generációt pusztítják. Most fognak csak elõjönni azokon a gyereken kiknek életének jó részét a mobilozás, meg a telefonon simogatása teszi ki.
Szóval már rég túlléptük azt a határt, amit a szervezetünk még tudna korrigálni!
Last edited by Mizu; 12-07-2014 at 07:31 PM.
http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png
Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentõ példának !
http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/
| Thumbs Up |
| Received: 151 Given: 4 |
Nem akarok ünneprontó lenni, de a szervezet nem képes korrigálni a dns károsodásait. Hibajavítás kizárólag az örökítõanyag sokszorosításakor, azaz sejtosztódáskor van, és kizárólag az újonnan elõállított szálat ellenõrzi egy mechanizmus, hogy ne legyen benne hiba, azaz megeggyezzen az eredetivel. Ha az eredeti hibás, mert károsodott, azt a szervezet nem tudja felismerni. Csak a régi és az új közötti különbséget ismeri fel, azt értelmezi hibának.
A hibás dns az esetek döntõ többségében azért semmisül meg mégis, mert a mutáció olyan változást okoz a sejtben (pl. kikapcsol egy enzimet, és így mondjuk átjárhatatlanná válik a sejtfal egy létfontosságú anyag számára, emiatt a sejt éhen hal), amely annak pusztulásához vezet, így nem tud felszaporodni a hibás genetikai anyag.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Gluténérzékenységnél az a gén mûködik, amelyik az autoimmunbetegségeknél is megfigyelhetõ, plusz van egy másik genetikai terheltség is a dologban. Nem a gluténnel van a baj.
Ugyan a máról holnapra tengõdõ afrikai nõk is tudnak egészséges gyerekeket szülni, meg az eszkimók is, és van olyan népcsoport, amelyik kihalás helyett generációk alatt hozzászokott a környezetük magas radioaktivitásához, s a néprajzi adatok, ha nem hazugságok, azt sulykolják, hogy évezredek óta hiányosan táplálkozunk a mostani felfogáshoz képest, mégis itt vagyunk - de azért érdemes a csecsemõkori halandóságot, és az elhalt terhességeket is számba venni, mert nekem az a sejtésem, hogy úgy nem lesz olyan biztató az összkép.
A hiánybetegségek nem újdonságok, a régiek is tudtak szenvedni tõle, és az alkalmazkodóképességet sem becsülném le; miért ne tudnánk a mai kor kihívásaihoz is alkalmazkodni idõvel?
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Elég sok dologra képes, akkor meg különösen ha tudatosul az emberben ennek a ténye. Számomra.
Egyébként már pusztán meditációval szinte minden bajt lehet enyhíteni (ha megszüntetni mindegyiket nem is lehet).
A meditáció (és a többi relaxációs technika) segítségével el lehet érni egy nyugodt lelki állapotot - és aki nyugodt, annak hatékonyabban mûködik a szervezete, ilyen egyszerû. Könnyebben küzd le a szervezete betegségeket, lelki bajokat (félelem, gyûlölet, szomorúság) és tisztábban képes gondolkodni. Nem egyik napról a másikra, hanem ahogy fejlõdik, ez személyenként változó.
Az újabb generáció esetén már nagyobb mértékben megfigyelhetõ az alkalmazkodás - ami az emberi szervezetet illeti.
Posting Permissions
Válasz (idézéssel)