Megint vadat álmodtam.

Nukleáris támadás érte a várost. Minden radioaktív volt. Szürke romok között éltünk, de egy banda folyamatosan háborgatott minket. Úgy döntöttünk hogy továbbállunk és keresünk egy helyet vidéken, talán egy erdei kunyhóban lakunk majd. Viszont elég sok felhalmozott dolgunk volt, és persze se autó, se motor, de még biciklink se volt. Kérdezte barátnõm, hogy "mit csináljunk ezzel a sok holmival?". Azt válaszoltam neki, hogy muszáj lesz elásni, mert nem tudjuk magunkkal vinni. Összeszedtem a dolgokat és elástam egy helyen, aztán útnak indultunk annyi felszereléssel amennyit elbírtunk.