Printable View
Mea culpa, nem hektár, hanem acre. Kimondva kurva hasonló csak éppen fele. 1acre=0,404ha.
Azért 20 hektár 3 millió 8-ért még így is baráti. Ugyanis most kerestem meg megint a hírdetést és már csak 17.500CAD. Vazze! De lennék kanadai a rohadt életbe! Nem tudják ezek, hogy milyen szerencsések!
Na, Túlélõ, akkor már csak meg kell szerezned az amcsi állampolgárságot és Kanadában ilyen helyeket vehetsz! Amcsik korlátlanul vásárolhatnak földet. Utána jártam. Persze én magyar vonatkozásban kerestem. Így nem nehéz ott kint preppernek lenni. Basszus!
Kanadában nem vennék. Kanadában nincs USA alkotmány, a fegyvereimet nem vihetném, ráadásul ott hideg is van, úgyhogy kihagyom. Én olyasmiben gondolkodom, mint Kentucky esetleg dél-Missouri vagy valami hasonló. Tennessee-ben is jártam egyszer, barátságosak ott az emberek, igaz van egy csomó olyan dolog ott ami kevésbé tetszik. Bár amíg pénzem nincs, addig felesleges is törnöm a fejem. 1-2 ezer dollárt össze tudok szedni, de abból virágföldnél többet nem vehetnék. Kis föld minek, nagyra nincs pénz, úgyhogy ha van egy kis $ azt általában másba fektetem be. (Prepperkedés, illetve olyan dolgokba mint ez a fórum.)
De talán majd egyszer lesz földem is, ki tudja.
A fegyverekre vonatkozó jogról nem tudok mit mondani.
Az éghajlat Kanada déli részén (USA határ vonala) szinte ugyanaz, mint Magyarországé. Mert mi a 47-ik szélességi körön vagyunk, New Brunswick meg a 45-ösön.
Nekem biztosan nem kéne kétszer mondani, ha megkaparinthatnám ezt a hírdetést.
Na, ezt speciel pont tavaly kipróbáltam... nem volt túl sikeres projekt. Kukorica sem lett túl jó, és a bab sem.Idézet:
Eredeti hozzászóló Don't Panic
Konklúzió1: dupla annyi kukoricát kell vetni, mint babot. Én egy-az-egyben vetettem, de a kukorica rosszab arányban kelt ki, mint a bab, ezért néhány kukoricaszárra több bab is jutott, amitõl az eltört.
Konklúzió2: nem mindegy milyen babot vetünk. Én a nagy fehérszemû "lóbabbal" próbáltam, de olyan vadállatul nõ, hogy megfojtja a kukoricát. Valami kisebbel kell megpróbálni.
Na igen. Ezért mondtam, hogy vannak ellenvélemények is. Bár szerintem inkább csak a társításon múlik a dolog sikeressége. Ahogyan azt te is mondtad.
Van egy nagyon régi füzetem, abban pl. a gyökérféléket hagymafélékkel javasolják vetni, hogy a kártevõket távoltartsa a sárgarépától, zöldségtõl, stb.
Mondjuk ilyen régi/vegyszermentes tapasztalatokat is megoszthatnánk itt. Elvégre az élet a tanyán rengeteg mindent magába foglal.
A kukorica-bab-tök rendszerrel semmi gond nincs, azon kívül, hogy ismerni kell, melyik fajtákat és hogyan ültesse az ember, nem mindegyik alkalmas ilyen megoldásra.
Three Sisters Garden
Azért nem írogatnék sokat ezekrõl, mert tucatjával vannak könyvek, ahol ültetési társítások, mulcsgazdálkodás, permakultúra szép bõven vannak leírva.
Pont ezért írtam azt, hogy tapasztalatot. Mert azzal, hogy egy könyvben vagy weboldalon valaki azt olvassa, hogy ez és ez a növény jó emezzel vetve még nem fogja tudni csinálni. Ahogyan azt Vándor is kifejtette. Angolul pedig, ahogyan észreveszem, sokan nem tudnak ebben az országban.
Itt van két magyar nyelvû honlap tippekrõl, praktikákról:
Jó tudni!
Házi praktikák
Még itt is észrevettem, hogy egynémely receptúra takarítószerekhez nem elégséges az elkészítéshez. Mert az, hogy ecetet keverjek össze blablabla anyaggal az még édes kevés, ha pont a töménység és a két anyag aránya hiányzik. TAPASZTALAT! Az kell! Az megy megy az idõsekkel a sírba! Utálom a XXI. századot! :duhos:
Én a kukorica-bab-tök társulást nem a magyar folklórból hallottam, hanem még attól is régebbi hagyományból ismerem: a növények õshazájából Amerikából.
2008-ban volt szerencsém némi idõt eltölteni a az USA-ban, Észak-Carolinában. Mivel a túlélés/bushcraft/természetjárás az elsõ számú hobbim, szinte kötelezõnek éreztem egy indián rezervátum felkeresését. Így kerültem ismeretségbe a Cherokee indiánokkal a Smokey Mountains-ben, akik mit ad Isten földmûvelõ nép volt.
Akit részletesebben érdekel itt elolvashatja.
http://mtp.info.hu/index.php?view=ar...tent&Itemid=68
http://mtp.info.hu/index.php?view=ar...tent&Itemid=68
Tavaly mifelénk senkinek nem lett jó a kukorica termése (háztáji-kiskerti), de a tök sem.
Itt egy társítási táblázat, kertbarátoknak jól jöhet. Én kinyomtattam, lelamináltam, biztos ami zicher alapon :)
Vándor: Ez biztos király lehetett. Ráadásul Észak- és Dél-Karolina a prepperek fellegvára. Több Youutube-os is ott lakik.
cereal killer: Köszi szépen a hasznos kis táblázatot! Jó ötlet a laminálás is. :thumbup
Ha már tegnap az ecetrõl linkeltem! Még egyelõre nincs lehetõségem ecetet készíteni. De, az almaecetrõl szerzett új infók felcsigáztak. Eddig én fehérbor ecetet használtam. Az sem rossz. De ez! Gyerekek! nem tudom, hogyan írjam le a különbséget annak, aki eddig csak sima háztartási ecetet használt vagy kóstolt. Hát mintha innál citromsavból készült limonádét meg frissen facsart citromból készültet! És mégha kicsit meg is szalad, akkor sem olyan bántó az íze. Csülkös bableves istenkirály volt vele vacsorára! Azért takarításra sajnálnám használni! :D
Vándor: Biztosan király lehetett! Egyébként Észak- és Dél-Karolina a prepperek fellegvára. Több utubeos is ott lakik.
cereal killer: Köszi a táblázatot, hasznos kis összefoglaló. A laminálás is jó ötlet! :thumbup
Ha már tegnap az ecetrõl linkeltem! Még nincs módom ecetet készíteni. Viszont az almaecetrõl szerzett új infók felcsigáztak. Ezért ma vettem egy palackkal. Eddig fehérbor ecetet használtam. Az sem rossz. De ez! Gyerekek! Nem tudom hogyan írjam le annak, aki csak háztartási ecetet használt eleddig. Mintha citromsavból készült limonádét vetnél össze a frissen facsart citromból készülttel. A csülkös bableves mennyei volt vele! Az a jó az almaecetben, hogy nem olyan bántóan nyers az íze, így ha kicsit meg is lendül vagy mellécsorog a kanálnak sem rontja el az ételt. Azért takarításra sajnálnám elhasználni! :D
Remélem Chef gyártmányú almaecetet vettél!
Sok évvel ezelõtt dolgoztam a gyárban, csak ajánlani tudom mindenkinek a termékeiket. (nem reklám) A magyar piacon egyedül a Buszesz Zrt gyárt igazi ecetet, értem ezalatt, hogy biológiai erjesztésût.
A többi cég vegyileg elõállított ecetsavat hígít vissza 10-15-20%-osra.
Mindegyik ecetjüket merem ajánlani, a fokhagymásat, a balzsamot valamennyi borecetet!
ui: Erdélyben jártam, amikor nagyon rondán kificamítottam a bokámat, kék zöld sárga volt és marhára fájt. A vendéglátóm azonnal hozta rá az almaecetes borogatást, két vagy három éjszaka alatt szinte nyoma se volt a sérülésnek!
Nem magyar volt. Cseh. Biológiailag erjesztett almaecet.
Égési sérülésekre is jó, azonnal a baleset után. Meg még milliomegy másra. Tényleg egy csodaszer. Nekem anyám darázscsípésre alkalmazta kölökkoromban. Fél óra múlva kutya bajom sem volt. Másnap pedig már csak egy pici piros pötty jelezte a hülyegyereknek, hogy legközelebb nem kéne cseresznyemaggal pöckölgetni a darázsfészket. :haha:
Beírtam egy feketepontot. :)
Amit még nagyon szeretek almaecettel, az a limonádé. Egy nagy pohárba teszek kb egy teáskanálnyi a.ecetet, ugyanannyi mézet és felöntöm szódával! Azontúl, hogy roppant finom, kitisztítja az elmeszesedett ereket is. (már akinek van ilyenje)
Mea culpa! Magyar nem volt. Csak osztrák meg cseh. Labancot meg nem veszek. :haha:Idézet:
Eredeti hozzászóló cereal killer
A limó jól hangzik. Majd kipróbálom.
Ezzel a gondolattal vitatkoznék, mivel, hogy én is valamilyen szinten földmûveléssel foglalkozom.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Elõször is el kell dönteni, hogy mit szeretnél a földdel. Ha farmer akarsz lenni, akkor igen, kezdd el a pénzt gyûjteni, és keresd a 100 hektárnál kezdõdõ területeket. Ha farmer akarsz lenni, valószínûleg gondjaid akadnak majd, mikor elfogy az üzemanyag, elfogy az elõre gyártott takarmánykeverék, a villanypásztorban nem fut többé áram, és az önitatók sem mûködnek, viszont sorban le kell puffantanod az egyre-másra érkezõ (és éhezõ) betolakodókat, és aztán elfogy a lõszer is...
Ha prepper akarsz lenni, akkor kezdésnek tökéletesen elegendõ fél-egy hektár föld. Próbáltál már egy fél hektáros kertet fenntartani, esetleg gépek nélkül, vagy állati erõvel megmûvelve? Majdnem esélytelen, ha valaki kezdõ. Én ugyan kisebbet próbáltam, ment is, megy is, de nem könnyû menet. Többet nem vállalnék. Egy hektár a teteje. Egy hektár úgy, hogy a fele az fásítva van, ligetes legelõ, van rajta egy kis (700-800 m2) tó.
Ezen az egy hektáron annyi élelem terem meg (ha farmer akarsz lenni, akkor úgyis profitot fogsz termelni, nem élelmet), ami akár 4-5 embert is kényelmesen ellát. Nincs minden nap rántott szelet, de minden nap van étel.
Nem tudom, milyenek az ingatlanárak arrafelé, de szerintem egy hektár föld nem lehet túl drága.
Ha hosszú távon gondolkodsz (a legtöbb ember úgy gondolja, hogy amúgy is sokáig fog élni), akkor ne nagyüzem mellett vedd meg, hanem olyan helyen, ahol a késõbbiekben módod lehet plusz terület vásárlására. Ha akarsz egy véderdõt közéd és az út közé, a legegyszerûbb, ha megveszed azt a földet is, és eltelepíted fákkal. Nem kötelezõ, de járható út.
Egy könnyûszerkezetes házat felhúzni nagyjából 2-3 MFt, de ha nem vagy kényes, fél milláért kacsalábon forgó jurtát vásárolhatsz, amibõl csak a folyó víz meg a vezetékes gáz hiányzik. Aztán ha késõbb megvan a ház, a jurtát szét lehet szedni, és betenni a garázsba (vagy felhúzni valamivel távolabb, "nyári laknak").
Szóval prepper szempontból szerintem a kis föld jobb. Egy többszáz hektáros gazdaságot a kiszolgálóépületekkel nem lehet elrejteni. Egy kisbirtokot viszont majdnem tökéletesen, és megvan mindened, amire szükség van.
Nem feltétlenül paraszt az akinek földje van. Mi van ha vadászterületnek használod? Ha földed van itt azt ki is adhatod vadászoknak és csak hozza a pénzt évente, nem kell vele csinálnod semmit. Fél-egy hektár föld nem elég, fõleg hogy a legtöbb államban a saját lõtérhez minimum 20 hold föld kell. Nálam az is munka a hobbi mellett, ezért én minimum 20 holdban gondolkodom.
Mi van ha nem veted be, hanem állatokat tartasz rajta, hogy legeljen rajta a birka, kecske, tyúk vagy más állat? Vagy erdõgazdálkodást szeretnél. A fát kivágják, elviszik, ültetsz a helyére másikat. Nem kell kapálni, kaszálni. Amíg nincs SHTF, addig rengeteg lehetõség van a hasznosításra.
Vagy nem csak az egyikben vagy másikban gondolkodni, hanem több doloban. Az egyik részen legelteted a birkát, a másikon veteményest gondozol, a harmadik részén van a lakhelyed ahol másra használod, a negyedik részén erdõgazdálkodsz, vadászol.
Nincs olyan hogy drága vagy olcsó. Olyan van hogy ha ebben az államban/megyében veszed ennyi, ha abban akkor annyi. Ha városhoz közel ennyi, ha a semmi közepén akkor annyi. Nincs meghatározott árfolyam. :)Idézet:
"Nem tudom, milyenek az ingatlanárak arrafelé, de szerintem egy hektár föld nem lehet túl drága."
Világos, ebben igazad van, csakhogy mivel ez itt egy prepper fórum, abból indultam ki, hogy shtf utáni (illetve felkészülési) szituról beszélünk, amikor is a túlélõk kénytelenek átmenni parasztba :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Ha kevés állatot tartasz, akkor nem kell nagy föld. A családi szükségeltekre elég pár kisebb-közepes állat (sertés, juh, szárnyasok), ezekbõl 1 állategységnyi (500 kg élõsúly, azaz nagyjából egy kifejlett fejõstehén) éves igénye egy-másfél hektár mezõ (fele legelõ, fele kaszáló a téli takarmánynak), ha szárazabb a klíma, akkor kettõ. Ha kevés állatod van, azokat tarthatod egy helyen (nem eu-konform persze, de szerintem azt most lesz.rhatjuk :D ), a szarvasmarhát, juhot, baromfit simán be lehet engedni pl. a gyümölcsfák közé, csak a kecskét nem, valamint a sertést, ha fiatalok a fák. A baromfifélék pl. többet tojnak, ha fás területen vannak tartva, mert nem látják a teljes nyílt eget, így kevesebb a stressz a ragadozó madarak miatt.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Ha sok állatot tartasz, akkor ahhoz gépek kellenek, kiszolgáló berendezések (áram, üzemanyag, víz), és arról sokan fognak tudni, márpedig gondolom shtf esetén nem a legjobb, ha híre van a jól tartott állománynak a környéken...
Ha meg lehet oldani bérmunkásokkal (azaz nem a területet adod ki, "csak" a munkát), akkor haszon is jön belõle szépen. De jöhet egy hektárról is, csak értelemszerûen kevesebb, viszont meló sincs vele túl sok.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Igen, ilyesmit gondolok én is. Csupán azt mondtam, hogy ha családi méretben számolunk 2-6 emberrel, akkor egy-két hektár elegendõ arra, hogy legyen legelõ, veteményes, gyümölcsös, kis erdõ, hely a háznak, tónak, stb. Nem kell mindjárt nagyban kezdeni, fõleg, mert ahogy te is mondtad, sok föld sok pénz.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Talán ide illik a leginkább.
Ezt most találtam, Magyarország Földtani Atlasza. Ha esetleg valaki földet venne és érdekli, hogy mi is van alatta, vagy csak úgy érdekességképp böngészni. :) Bár mindenképp hasznos lehet annak, aki mezõgazdálkodásra, vagy borászkodásra szánja el magát.
Van valahol leírás hozzá hogy mit jelentenek a jelölések?
Ha rákattintasz az adott területre, akkor leírja a földtani képzõdményt.
Tényleg :). Kattogtattam, de ezek szerint türelmetlen voltam, nem vártam ki míg megjelenik a buborék.
Már csak rá kellene húzni egy részletesebb térképre, mert amire kíváncsi vagyok ott akár 3 féle füld is lehet.
Ja egy ilyen lehetõség jó volna, mint pl. itt a II. katonai felmérés térképén.
Önellátás, vidéki élet: miért?
Egy rövidke cikk, de a lényeg talán benne van.
Ez egy kifejezetten jó cikk, most megint elkapott a költözzünk ki a világvégére hangulat találtam egy-két nagyon jó vételnek tûnû tanyácskát :)Idézet:
Eredeti hozzászóló környész
Nagyon jó, Köszönet érte!Idézet:
Eredeti hozzászóló környész
Ezzel a szemlélettel csak az a gond, hogy kihagy a cikkbõl egy igen fontos tényezõt.
Sokan nem azért nem ültetnek semmit és nem azért nem tartanak jószágokat mert lusták, vagy mert elkényelmesedtek, hanem mert bármijük van, ellopják. Elültetik a zöldséget, gondozzák, locsolják, aztán egy nap valakik bemennek és mindent leszüretelnek egy éjszaka alatt. Vagy felneveli a falusi a csirkéket, aztán egy nap kimegy és észreveszi hogy a 10 csirkének nyoma sincs.
Az önellátás csak akkor mûködhet, ha az szüreteli le a munka gyümölcsét aki dolgozott vele.
Csak példának (nem a származás miatt, de csak ilyet találtam): http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-...it-lehet-tenni
Vannak olyan videók Youtubeon ahol elmesélik az öregek a kamerának hogy õk már nem is vetnek semmit, állatot se tartanak mert úgyis ellopnak mindent a tolvajok. Meg hogy régebben még mindenhol tele voltak a kertek zöldségekkel, gyümölcsökkel de mára már minden kert üres mert nem érdemes vele foglalkozni a lopások miatt. :hogymi:
Ez egy elég fontos része a dolognak, csak oda érdemes menni ahol az önellátás lehetséges, ahol meg sok a tolvaj ott megoldhatatlan a paprikatermesztés. Költözésnél azt is érdemes figyelembe venni, hogy a falunak milyenek a vezetõi, hogy a falu hogy áll hozzá a dolgokhoz, hogy viszonyulnak az idegenekhez.
Ez eléggé dúrva lesz de elõre szoltam!Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
4 évvel ezelõtt találtunk Tatárszentgyõrgy mellet egy eladó tanyát. 75ha volt az egész, több ház, már nem emlékszem rá, hogy hány ha-nyi fenyõerdõ ahol vaddisznó nevelde volt. Az egész eladó volt vaddisznóstól mindenestõl. Egy ismerõsömmel beszéltem errõl és a következõ képpen alakult a beszélgetés:
És most uram bocsá, de ha beüt a krak akkor pont nem fog érdekelni, hogy dézsmálja e valaki a veteményest vagy csak eltévedt. A fórumon pedig nem hiszem, hogy idõs nénik és bácsik vannak. Természetesen a tanya védtelen lesz ha te elmész onnan akárhová ezzel számolni kell, de aki ettõl akar rettegni az inkább ne is prepperkedjen hanem most üljön le a sarokba és vágja fel az ereit. Nem vagyok az erõszak híve, de az új BTK miatt végre a kerítés belsõ felén JOGSZERÛEN tartózkodóknak van esélye a túlélésre (jogi értelemben), nagy gebasz esetén pedig teljesen mindegy, hogy mit ír a BTK, a büdös életben nem fogsz miatta bíróság elé állni.Idézet:
- És nem félnél az indiánoktól?
- 75ha-on annyi indiánt ások el amennyit akarok!
ps.: és ha jönnek az indián testvérek? úgy csináld, hogy ne jöjjenek, ne tudják meg, ennyi.
Nem az a kérdés hogy mi van az új BTK-ban, hanem hogy ha megengedett-e az önvédelem/otthonvédelem, akkor meg tudod-e védeni, ha már a törvény engedi? Nem arról van szó, hogy 1 darab 50 kilós szerencsétlen kikaparja a krumplit, hanem hogy a kigyúrtak 5-en, 8-an mennek beszerzõ körútra.
De errõl inkább az Otthonvédelmi topicban.
http://magyarprepperforum.org/showth...thon+v%E9delem
Örömmel jelentem, hogy született három új kecske gidánk :) Így a kezdjünk-új-életet állomány 12 kecskére négy bárányra és 10 disznóra nõtt.
Eredetileg a telkünk "karbantartására" vettünk párat egy ismerõs gazdától potom áron, tudniillik roppant igénytelen állatok, és mindent megesznek, így a telkünkön a gyomtalanítás és a fûnyírás meg van oldva :D Viszont a fontosabb dolgokat jó elzárni elõlük, mert többek közt elkezdték rágcsálni egy téglavágó gépet :haha:
Eredetileg is kiköltözési szándékkal vettél tanyát, vagy esetleg örökölted? Milyen tapasztalataid vannak az állattartással kapcsolatban? Nincs kedved róla írni egy kicsit részletesebben? :)Idézet:
Eredeti hozzászóló MaRee
Én spec. vagy 16 éve éppen ilyenre tettem szert. Sokáig kerestem. Eddig soha semmitõl nem kellett megvédeni. Kertészkedni persze nem érdemes, mert a vadak mindent lezabálnak, a szervasbikák apránként elhordták a kerítést, már régóta nem bajlódom azzal se, a maradékát én dobtam ki. Más kérdés az eldugottsága, a városokból buli után kiszabadult narkósok nem ilyen helyek felé veszik az irányt. Úgy gondolom a tanyámról, hogy az a nyugalom szigete. Rendszerint éjjelre még a bejárati ajtót sem zárom be. A legkellemetlenebb élményem eddig az egerekkel volt:) Egyébként hihetetlen összhangban tud élni ilyen helyen az ember a természeti lényekkel. A múltkor pl. munkába induláskor a szó szoros értelmében majdnem hasraestem a hajnali félhomályban az ajtó elõtt fekvõ õzsutában. Most a szarvaslányok gyülekeznek. De volt olyan év, amikor a sündisznó gondolta úgy, háziasítja magát. Az utóbbi néhány évben az aranysakál szaporodása vált egyre dinamikusabbá. Ezek azonban nagyon rejtõzködnek, ritkán látom a faj képviselõit.Idézet:
A magányos tanya védhetetlen, fõleg magyar viszonyok között
Földet vettünk anno, azon volt pár üres épület, tehát nem kimondottan tanya.Idézet:
Eredeti hozzászóló borsodi
Mi érdekel? Ezen állatok tartásával nem sok tapasztalatom van, mint mondtam teljesen igénytelenek, és szabad tartáson vannak. Amikor nagy a szárazság (bár azon a területen sokat esik az esõ így nem jellemzõ), akkor kapnak inni és kb ennyi :) A gazt meg a füvet legelik, bõven el vannak belõle, néha a disznók kapnak moslékot meg kukoricát.
A kutyákat elfelejtettem említeni, belõlük is van jelenleg öt (bár kettõ már lehet nem , rég láttam õket, félek lelõtték a vadászok :( ), õk olcsó kutya tápot kapnak, illetve ha valamit lõnek a szomszédok, akkor belsõséget, csontokat, stb. Kis testû vadászkutya mind, neki mennek a vaddisznónak is, és egybõl ugatnak, ha valaki van a közelben.
Van egy nagy téglaépület amiben a szobákat egybe bontottuk, oda tudnak éjszakára vagy rossz idõ esetére behúzódni. Nagyon jól megvannak egymással, az összes állat együtt jár-kel a területen, aranyosak.
A tanya védelme érdekes kérdés, minél eldugottabb helyen van, annál jobb. Az enyém ilyen helyen van, plusz körbe van kerítve drótkerítéssel. Ismerõsöknek van a közelében víkendház, így ha a család nincs is ott, azért figyelnek rá. Eddig még soha nem loptak el semmit, a kutyák amúgy is elkergetnek mindenkit a közelbõl, akit nem ismernek.
Hellóka :)
Csatolmány 720
jobb helyet nem talátam, külön topicot meg nem mertem nyitni neki, így idebiggyesztem:
CSICSÓKA!
minden magára valamit is adó prepper ultimatív növénye.
keresztapám mesélte, hogy a háborúban (még kiskölök volt) azért nem haltak éhen, mert volt csicsóka.
szerintem méltánytalanul hanyagoljuk ezt a növényt kis hazánkban.
Maga a csicsóka is túlélõ :)
Van nekünk is sok csicsókánk, nagyon hasznos zöldség. Egyrészt az inulin tartalma miatt cukorbetegek is fogyaszthatják, másrészt pedig magas ásványianyag és vitamintartalma miatt rettentõ egészséges. Burgonya helyett is használható, sokkal igénytelenebb és hálásabb növény ráadásul ízre is finom. A földbõl nem szabad egyszerre kiszedni mint a krumplit, mert 1-2 nap alatt elfonnyad, nyugodtan benn lehet hagyni és kiszedni mikor kell. A szára meg takarmánynak is jó. Akiket eddig megkérdeztem azt mondták azért nem szeretik, mert sokat kell pucolni. Én csak kefével megdörzsölöm kicsit és ehetõ is. Tényleg igazi túlélõ növény. :)
Élettani szempontból hasznos, de túlélõ célra nem jó az alábbiak miatt:Idézet:
Eredeti hozzászóló raktaros
1. A szénhidrátja inulin, ami túl nagy molekulájú ahhoz, hogy az ember szervezetében lévõ cukorbontó enzimek feldarabolják, ezért nem szívódik fel.
2. A fehérje tartalma L-módusulatú (optikai izomer), ami gerinces lények esetében nem hasznosítható.
Összességében zéró a kalória tartalma. Takarmánynak sem jó.
Más kérdés, hogy a bélflórára jótékony hatást gyakorol, aminek a következménye a vastagbél tisztulása, aktív felszívó felületének a növekedése. Ettõl a B-sejtes immunrendszer javul és a nyomelem, vitamin felszívódó képesség is, sõt a hasnyálmirigy is regenerálódik. Értékes anyag, de csak és kizárólag táplálék kiegészítõnek.
A csicsóka élettani hatásáról még annyit érdemes tudni, hogy tapasztalataim szerint puffaszt. Ezért inkább keverve más körettel ajánlottab fogyasztani, ha emberek közé kell menni.
Ha magában beburkolsz egy jó nagy tányérral, annak nem biztos, hogy az irodában nagyon örülni fognak? :)