Bár olyan véleményt is hallottam, ami szerint elég hamar kiderült, hogy ez a tompítás/elnyújtás nem jött össze, és hiába a csinált járvány, azzal sem tudják kezelni a gazdasági krízist.
Printable View
Na, másodjára sikerült a regisztráció, holnap kipróbálom a ezt a tõzsde dolgot, egyelõre csak kis pénzzel. Gõzöm sincs hogy miért szívózott velem a bankom az elsõ regisztrálásnál.
Kicsit vitáztam az asszonnyal, õ azt mondja hogy nem jó dolog befektetni túl sok pénzt. Igazából nincs más választási lehetõség. Vagy befektetem és ott lesz, vagy nem és az infláció kinyírja a megtakarításom értékét. Persze, nem szívesen tökölök ezzel, és én is szeretném ha lenne fél %-os infláció, vagy 1%-os, én meg félretennék a keresetembõl évi 10%-ot, de jelenleg nagyon nem fél % van, hanem 10%, vagy 20%, sok termék ára duplázódott, és ez még csak a kezdet, nem lehet tudni hogy mi lesz.
:hogymi:
Valahol ez az inflációs nyûglõdés is olyan, hogy oké oké probléma, de ha valakinek van némi készlete, egyébként meg nem költekezik, hanem használ 5-6 terméket (most mondtam valamit), és egyszerû életet él, azt nagyon nem érinti a dolog. Szerintem. Keresi az akciókat abból az 5-6 termékbõl, megveszi õket nagyobb tételben. Ha meg söprik a pénzt az utcán, akkor már úgyis csak az számít, hogy mi van a kamrában. Neked persze jó készleteid vannak, így jó ötlet lehet az óvatos tõzsdézés.
Persze megint máshogy érinti azt az infláció, aki mondjuk éppen most akar építkezni, vagy ilyesmi. Vagy aki ezerféle fölösleges dologra szokott költeni, mint sok ember. Na és persze nyilván megint más a helyzet egy háromgyermekes háztartásban, stb. Szóval ebben nem akarok általánosítani, csak azt mondom, hogy szerintem túlspirázni sem érdemes ezt az infláció dolgot.
Az úgynevezett gazdasági összeomlások oka mindig a bankrendszer.
Az önmagában értéktelen, fizetõeszköz, amelyet a bank állít elõ a semmibõl, és egyetlen értéke a bankrendszerbe vetett bizalom.
Ameddig a fizetõeszköznek önmagában is volt értéke, nem fordult elõ sem összeomlás, sem gát nélküli infláció, hiszen a fizetõeszköz nemesfémtartalma önmagában is érték volt. Maximum csak a fizetõeszköz nemesfém tartalmával együtt változott az értéke.
Michael Shellengerger betiltott Forbes-cikke: A környezetvédõk nevében, bocsánatot kérek a klímariogatásért
"A közelmúltban jelent meg Mike Shellenberger új könyve: Apocalypse Never, magyarul: Soha el nem jövõ világvége. Miért ártalmas a környezetvédelmi alarmizmus mindannyiunk számára alcímmel. A neves aktivista azzal döbbentette meg a zöld társadalmat, hogy bocsánatot kért a nevükben is a klímaváltozás miatti riogatásért. Schellenbergert 2008-ban a Környezetvédelem Hõsének választotta a Time magazin."
Itt lenne bennem kételkedés. A "soha" az egyáltalán nem igaz semmilyen formában. Ha környezetvédelemrõl van szó, az fontos lenne, csak úgy kellene csinálni hogy nem õrjöngõ, logikátlan üvöltözés legyen, hanem ésszerû dolgok, visszaszorítani a mûanyag használatot ott ahol nem kell, visszafogni az olajhasználatot, kis fogyasztású autókat használni, sokáig használható termékeket gyártani, visszább fogni az energiahasználatot, a meglévõ mellett haladni az alternatív energiaforrásokkal is, egyre jobban fejleszteni és terjeszteni õket, stb. Az úgy a gazdaságnak sem lenne annyira rossz és tovább húzná az is. Kevesebb, de azért még biztos profit.
Igazatok van, nem árt figyelni.
Üres polcok, benzinhiány és egekbe szökõ energiaárak? Nagy-Britannia "nehéz tél" elõtt áll
(CNBC, angol nyelvû)
Az angoloknál volt egy magas fokú töketlenkedés is. Éveik voltak arra hogy elsimítsák a gazdasági problémákat a Brexit elõtt, amit ha megtettek volna, akkor a Covid ügy nem csapott volna vissza rájuk. Illetve élen jártak a lezárásokban is, nem csoda hogy a vendégmunkások fogták a batyut és hazasétáltak. Az EU fenyegette õket, tehát tudniuk kellett hogy kissé el lesznek vágva a többi országtól, és rá kellett volna készülniük az önállóságra, legyen elég étel, energia és munkaerõ.
Miután a covid nem hozta meg a várt sikert, mire készülhetnek a globalisták?
A "Bundesheer", azaz az "Osztrák Szövetséges Haderõ" meg mind a saját hivatalos weboldalán, mind a Facebookon megváltoztatta a borítóképét egy BLACKOUT "gondoskodj/készülj fel most" feliratú képre, amin egy távvezeték oszlop van.
Állítólag egy 10-17 napos teljes áramszünetet szimuláló gyakorlatra készülnek.
Épp írogattam errõl a teotwawki topicban.
A covidot még akár jövõ nyárig is el tudják húzogatni. Vegyesek a hírek. Van ahol lazák az intézkedések, van ahol minden józan ész ellenére covid-diktatúra van. Ne felejtsük el, hogy Magyarországon is még különleges jogrend van hatályban, rendeleti kormányzással. Amúgy, ha a coviddal az volt a cél, hogy letörje az anyagilag még valamennyire független, max. 10 százalékos réteg ellenállását, illetve megindítsa az átmenetet a középosztály nélküli, "kommunizmus utáni" disztópia felé, akkor azért volt némi "sikere".
A másik vonal a klímahiszti, vegetáriánus õrület, valószínûleg arra hivatkozva is elkezdenek majd bevezetni jogtipró "intézkedéseket". TMIB már írt is néhányról, például itt és itt.
A harmadik a mesterséges élelmiszerhiány elõidézése. Sokszor eljátszották már a történelemben (általában ugyanazok).
Hogy mire készülnek, azt õk maguk elmondták, leírták. Eee' van mondva. :) "Isten" egy befolyásos kiválasztottja, Klaus Schwab fehéren-feketén közölte, hogy nem lesz semmitek, még egy darab saját ruhátok sem, és "boldogok lesztek". Konkrétan könyvet írt errõl a covid apropóján. Érdekes, hogy itt sem nagyon foglalkozik vele senki. Egy az egyben felvázolták a terveket arról a kínai típusú kiberdisztópiáról, amit ebben az évtizedben ki akarnak építeni. Még a 2030-as dátumot is õk maguk jelölték meg, például itt és itt. (Persze Schwab csak az arca a dolognak, mindenesetre beszédes, hogy tiszteletbeli professzora mind az izraeli Ben-Gurion Egyetemnek, mind a Kínai Külügyi Egyetemnek.) Az is ismerõs jelenség, hogy amikor már nagyon elbízzák magukat és izgatottak, akkor ki szokták kotyogni a dolgaikat, mert nem bírják magukban tartani. Ez van most is, az egész "Great Reset" forgatókönyv régóta elérhetõ a neten. És nem konteós blogokon, hanem az õ saját hivatalos oldalaikon. Illetve Klaus kiadta könyben is.
Szóval az irányuk elég egyértelmû, szerintem. Persze attól még az események sok síkon zajlanak egyszerre.
Szopatják a népet ahogy csak lehet, közben inflálják a kisember megtakarított pénzét, szélesedik a szakadék a társadalmi rétegek között, és ez a fenenagy jólét és folyamatos kényelmesedés amit már annyira megszoktunk hogy észre sem vettük, visszafordul.
De szerencsére most olyan életszínvonalon élünk a világ átlaghoz képest hogy van mibõl lejjebb adni.
Egyre jobban úgy tûnik hogy a prepping elsõ kérdése a "hová költözzek?" kéne hogy legyen.
Amit egybõl követ a "Hogy vigyem magammal a vagyonom", "Mit csináljak ezzel a rengeteg felhalmozott cuccal"
Tény hogy ha léteznek a totális kontrollhoz szükséges eszközök akkor elõbb utóbb használva is lesznek.
Ezen a fórumon is írta valaki hogy mit számít ha az állam látja hogy ma két löncs hús konzervet vettem, akinek nincs titkolni valója azt mért érdekli. Hát azért mert ha ott az eszköz az állam zsebében, amivel megszabhatja hogy ki mikor hol mennyit és mit tehet, pl vehet a pénzén, akkor meg is teszi, eleve erre törekszik, irányít.
Egy központilag kibocsátott digitális pénzzel megszabja hogy
- a lakóhelyed / munkahelyedtõl 10km belül
- 08:00 - 20:00 között
- kedden és csütörtökön
- a fizetésed 50%-át, de maximum 100 000 Ft-ot
- csak élelmiszerre költheted
- amibõl max 5%-ot húsra,
- 90% szénhidrátra, 5% zsírra
- de zsírra max 2000Ft-ot, mert a családod kg/fõ/életkor szerint túlsúlyosnak minõsül
- a pénz a következõ hónapra nem átvihetõ.
Ezért jó még Magyarország mert itt ilyet egyenlõre senki nem képes megszervezni, a lopkodás és a populizmus a legfontosabb.
Kicsit más vonatkozásban, de ugyanarról szól: úgy tudom, voltak próbálkozások a szupermarketes vásárlás védettségi igazolványhoz kötésére is.
Amit írsz, hogy mi még tudunk bõven lejjebb adni a világ átlagához képest, az jó meglátás, még nem is gondoltam így erre. A probléma, hogy éppen az a cél, hogy a villámhárító középosztályt teljesen felszámolják, vagyis nincstelen irányítható tömegek legyenek, és egy szó szerint pár fõs, elképesztõen gazdag elit. Tehát úgy látszik, hogy pont arra törekednek, hogy már ne legyen olyan réteg, amelyik lejjebb tud adni. Lásd covid: kisvállalkozások stb. szétverése a sorozatos lezárásokkal. Akkor is, amikor már világszerte nyilvánvaló volt, hogy egyetlen hullámban sem akadályozza a lockdown a vírus terjedését. Ahhoz azért elég naivnak kell lenni, hogy valaki azt gondolja, hogy csak úgy cél nélkül erõltették tovább mindenhol a lezárásokat. És mindenhol a kicsik vesztettek rajta, miközben a nagyok gazdagodtak tovább a "járvány" alatt is, errõl is megvannak már a számok.
A költözést külföldre érted, vagy országon belül?
Észak Koreai, vagy libériai életszínvonaltól azért még messze vagyunk, én valahol ott húznám meg a vonalat ahonnan már nem lehet lejjebb adni.
Költözni bárhová, amíg relatíve szabad a mozgás a határok között, de lehet lassan a bolygón kívül kell majd gondolkozni mert a fontosabb kérdésekben mindenhol ugyanaz lesz.
Nekem az a gyanúm, hogy az Elysium c. film lenne a végállomás.
Avagy létrehoznák a maguk Élüszion-jukat (mielõtt a karma Tartarosz bugyrába veti õket).
A földön meg maradna az õsi bányász rabszolgává visszaegyesített emberiség...
Az Index egy címben frappánsan összekötötte a covidot és a gazdaságot:
Kínából elindult az omikronnál is kiszámíthatatlanabb pénzügyi járvány
Ez már a következő válság előszele is lehet: ha a szállítás ára nő, akkor minden nőni fog. Kisebb tételeket nem rendelnek az emberek, mert többe kerül a szállítás, mint az áru ára. Az ebből élő kisvállalkozások menekülőre fogják, bezuhan a fogyasztás, jön a stagnálás inflációval keverve. A stagflációnak csúfolt jelenség a legrosszabb, amit a közgazdászok el tudnak képzelni. 2022-t sokan megemlegetik, szerintem (ha lesz túlélő).
Azért kéne hogy lépjenek a politikusok, nem 10 év múlva múlva, nem 5 év múlva, nem 3 év múlva hanem most azonnal. A vírus marad, ezen nincs mit szépíteni. Lezárás nem segít, viszont a lezárás kinyírja a gazdaságot, ami semmi jóval nem jár, mindenki veszít vele, de legalábbis majdnem mindenki. Tehát abbahagyni a lezárást, mindent újraindítani, a fertőzéseket kezelni és haladni tovább. A helyzetet el kell fogadni, 2 év alatt rájöhettek már (vagy rájöhettek volna) a politikusok és szakértők hogy a probléma tartós és az is marad. Nem is értem hogy mit bohóckodnak még mindig. Meghalnak a 75-80 évesek. Sz*r ügy, de mikor volt olyan hogy nem haltak meg? Most annyi a különbség hogy a szívroham úgy viszi el az öregeket hogy közben a tüdejük is fáj a köhögéstől.
Persze, én is tartok a fertőzéstől, de azt is tudom hogy nincs mit tenni. Ha elkapom, majd jól megszenvedek vele és kész. Attól a városba ha kell bemegyek, a postára benézek, boltba megyek kenyeret venni. Az élet nem állhat meg, akkor sem ha a politikusok több mint fele bezárna mindenkit.
Mi lesz abból ha tovább folytatják ezt? Itt már nem a vírus a fő probléma, hanem az arra adott rossz reakció.
Persze értelek én, valószínűleg igazad is van. Csakhogy a döntéshozók nem merik felvállalni a felelősséget, mert minden halottat az számlájukra írnak, akkor is ha 90+ éves, rákos beteg volt. Tudomásom szerint egy fejlett országban sincs olyan hivatalos program, ami megfelelne az általad leírtaknak. Ha valaki azt mondaná, hogy "Meghalnak a 75-80 évesek. Sz*r ügy, de mikor volt olyan hogy nem haltak meg?", abban a pillanatban neki esne az ellenzék, a média, az egész társadalom. Megbukna pár napon belül. És aki utána jönne éppen az ellenkezőjét tenné: kötelező oltás, oltatlanok diszkriminálása, lezárás, korlátozás. Ha a társadalom túlnyomó többsége hasonló módon gondolkodna, mint Te, akkor már rég nem itt tartanák.
Egyetértek. A rövidtávú reakciókkal lehet baj. A gazdaság nyilván nem fog nullára redukálódni, de egy visszaesés sokaknak felforgatja az életét. A nyugati országok és polgáraik el vannak adósodva. A munkanélküliség, a nyomorgás nem csak a szegényebb országokat sújtja (de ők hozzá vannak szokva, jobban fogják tűrni). A belső feszültségek az elviselhetetlenségig nőnek. A politikai hatalom birtokosai és a gazdasági elit jogosan tartani fog kommunista forradalomtól. Hasonló eset volt a 1933-as válság után helyzet. Az elit inkább a fasisztákat engedte hatalomra jutni, mint a kommunistákat. A II. vh-t sokan nem élték túl, de akkor csak két bevethető atombomba volt, amit el is használtak. Most több tízezer van. Ha ezeket is bevetik, akkor megmagyarázza miért írtam, hogy "ha lesz túlélő"
Persze ez csak egy lehetőség, de sajnos ennek az esélye nem nulla, sőt egyre nő.
De például Magyarországon miért ne lenne túlélő, ha a világ másik felén atommal háborúznának? Nem hiszem, hogy tucatszámra robbantgatnák az atomot, ha 1 vagy 2-vel is elérik a céljukat. Plusz a világ legtöbb atomfegyvere nem nagyvárosokra, hanem katonai célpontokra van irányítva.
NATO tagországok vagyunk. A reptereink, radarjaink az oroszok és kínaiak számára elsődleges célpont, továbbá az irányító központok, mint Budapest, Székesfehérvár, Veszprém. Mi nyugat és kelet között vagyunk félúton, egész Európa hadszíntér lehet, ahogy az előző világháborúkban is az volt. Nincs annyi atomfegyver, hogy minden négyzetméterre halált szórjanak, de ahhoz elég, hogy a pusztulás szélére sodorják azokat, akik az első csapást túlélik. Ha 1-2 nukleáris eszköz bevetésével elérnék a céljukat, akkor minek tartanak hadrendben több tízezret? Ezeknek az eszközök megfelelő készenlétben tartása is súlyos pénzeket emészt fel. A semmire nem tartanák őket. Szerinted az ellenség, vagy a közvélemény tudhatja, hogy a rakéták hová vannak irányítva? Biztos lehetsz benne, hogy Moszkva, Peking, Washington és további nagy városokon is ott van a célkereszt.
Ismét hangsúlyozom, hogy ez csak egy lehetőség - de amíg vannak atomfegyverek addig ez reális fenyegetés. Egyre több felhő gyülekezik az emberiség felett. Szerintem csak időkérdése, mikor kerül hatalomra egy Hitler kaliberű vezető és elszabadul a pokol.
Én voltam plázában a napokban, elég nagy volt a nyüzsgés, a maszkon kívül nagy különbséget nem éreztem 2019-hez képest. Szóval ez a szelete a gazdaságnak egyelőre úgy fest rendben van
Mármint egy Truman kaliberű keresztény? Mert ugye atomot eddig egyedül az USA vetett be. De legalább ők kétszer, és mindkétszer civil lakosság ellen.
Ha már: azért józan paraszti ésszel gondolkodva Hirohito császár jó eséllyel békét kötött volna egy hadi létesítmények elleni átfogó, elrettentő támadás hatására is. Az atomtöltet neve ugyebár "Little Boy" volt, a repülőgépé pedig "Enola Gay", vagyis "Vidám Enola". Ezek a tréfás elnevezések különösképpen mutatják a győztes oldal erkölcsi fölényét a csúnya gonosz nácikkal szemben. A "Vidám Enola" nevet a bombázás parancsnoka, Paul Tibbets ezredes adta, aki az anyukájáról nevezte el a repülőt - ez milyen aranyos gesztus. A háborús bűnös ezredest azon melegében ki is tüntették: "Az Enola Gay indulása után 12 órával, délután 3 órakor szállt le Tinianon, ahol hatalmas tömeg, köztük újságírók és fotósok várták, Tibbets ott helyben megkapta a Szolgálati Érdemkeresztet." Úgy halt meg 92 évesen, hogy elmondása szerint sosem bánta meg a történelem első atomtámadásának levezénylését.
(Amúgy eddig Kim Dzsongunnak is csak a szája járt, azért nem olyan egyszerű eldobálni azokat az atomokat.)
Ha már Hitlert említetted, valóban jöhetne viszont egy olyan vezető, aki végre foglalkozik a népével. Nyilván az nem lehet opció, hogy 80 év múlva lakatlan Mad Max vidék legyen a Kárpát-medence - ahogyan azt Pokol Béla felvázolja -, nyugatabbra pedig a saría uralma alatt éljen az a néhány még megmaradt fehér európai.
Szerintem nem egyszerű megítélni, hogy a "gazdasági összeomlás" az mikortól valós. Az például gazdasági összeomlás, ha mesterséges igényeket generálnak az emberekben, aztán olyan helyzetbe hozzák a gazdaságot, hogy ne lehessen kielégíteni azokat az igényeket? 2008-ban felhőkarcolókból ugráltak ki a bankárok/tőzsdések, mert ideiglenesen el kellett volna menniük dolgozni mondjuk a közszférába, és nem tudták volna otthagyni egy ebédre a havi fizetésemet. Képesek voltak ezért kinyírni magukat. Pár hónappal később aztán le is csengett a válság neheze.
Szóval érdekes dolgok ezek. Ahogy varég is írja, például rengeteg ember úszik a hitelben. És a reklámok ezerrel kínálják most is. Aki pénzügyileg mínuszban van, az viszont már eleve egy állandó gazdasági válságban él, ha úgy vesszük. Ő már "alapállapotban" sem tudta (vagy nem akarta) megoldani, hogy kijöjjön a pénzéből.
Plusz annyi dolog van, amit ha nem vesz meg az ember, máris ellensúlyozza az inflációt. Például aki egy magyar városban él és ugyanabban a városban dolgozik, az miért ne járhatna munkába biciklivel? Bármilyen az időjárás, csak egy-két ruhadarabot kell beszerezni. És ha nem óriási a város, akkor szerintem max. fél óra alatt a legtöbb helyre oda lehet érni biciklivel. Közben az ember mozog is és friss levegőn van.
Vagy például a fél ország alkoholista, de aki nem az, még az is elég sokat szokott költeni piára szerintem. Ez valahogy benne van a magyar mindennapokban. Rengetegen dohányoznak, talán még annál is többen füveznek, ezek is drága dolgok. Most a "bulizós korosztály" megint veri a pénzt a szórakozóhelyeken, látom ha néha késő estig dolgozom pénteken. Vagy a minap vettem mosószert egy nagy bevásárlóközpont egyik üzletében, és láttam, hogy továbbra is üzemel ott szolárium. Valahogy nem ment csődbe az elmúlt 2 évben, ami számomra rejtély. Szolárium, kozmetikus, étterem, konditerem, jóga, sorolni lehet azokat a helyeket, ahol az emberek fölöslegesen költik a pénzüket. Edzeni még jobb is lehet saját testsúllyal, jógához sem kell csoport, akik csak elvonják az ember figyelmét. Az éttermet sosem értettem: hát otthon nem nyugodtabban, kényelmesebben lehet enni? Közben pedig azokkal vagy, akikkel elmentél volna étterembe, csak annyi a különbség, hogy otthon egymás között lazábban, felszabadultabban tudtok beszélgetni, és nem kell kiöltözni sem. Plusz mindenki ihat alkoholt aki szeretne, mert senkinek sem kell hazavezetnie. :) Ugyanígy mennyit nyűglődtek a mozikon is az elmúlt 2 évben. Hát a mozi, az aztán megint nélkülözhetetlen. Csak az ne zárjon be!
Sokan szerintem úgy vannak ezekkel a kiadásokkal, hogy az nekik nem "luxus", hanem "kell". Aztán ha mondjuk nem tud eljárni havi 5 -10 ezerért kozmetikushoz, akkor az neki már válsághelyzet. Az utazgatásokat nem is ragozva. (Persze ezzel nem valamiféle ingerszegény, vagy kikapcsolódás és emberi kapcsolatok nélküli életmódot hirdetek. Csak szerintem azt a legtöbb esetben kellemesen, élvezhetően meg lehet oldani pénzköltés nélkül is.)
Az van ami van. Amiket írsz mint felesleges dolgok, azok hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek jelentős részének van munkája és meg is tud belőle élni. Azt már mindenki maga választja meg, hogy mire mennyit költ abból a fizetésből-bevételből, felvesz-e hitelt, ha igen mire.
Valószínűleg érdemes megtestesíteni a változást, amit szeretnénk látni a társadalomban és jól megfontolni, hogy mire költjük a pénzünket. Ugyanakkor Valamikor érdemes felelősségteljesen költeni szerintem.
Ezt úgy értem, hogy tegyük fel, valakinek egyszercsak elkezd jól menni. Előtte megszokta a spórolást szinte minden bejövő (immár viszonylag sok) pénzt félretesz: kifizeti az adósságokat, bár talán nem is voltak, mivel ügyesen spórolt, képez néhány hónapnyi tartalékot, elkezd befektetni, minden szuper. Innen mi a jobb a további útra?
1. Továbbra sem költ többet, nagyon masszívan és ügyesen spórol és tolja a befektetéseit-tartalékait, hogy a lehető legeslegeslegjobban biztosítsa a jövőbeni biztonságát
2. Óvatosan elkezd költeni az említett felesleges dolgokra is: elmegy étterembe néha, ha nem gáz a vírushelyzet moziba... Emellett még mindig az az első, hogy meglegyenek a tartalékok, meg mindig a befektetésekbe menjen egy fix összeg a bevételekből.
Szerintem a második a jobb, mert így a gazdaságilag sikeres ember hozzájárul ahhoz, hogy megéljen a pincér, a szakács a mozi takarítója... És itt van a csavar a dologban: az ember a pénzével szavaz. Ilyen éttermeket szeretnék látni, fontosabb a mozi(nekem amúgy nem fontos, csak ez volt a példa), mint a kocsma... Én szerintem az átlaghoz képest elég olcsón élek, alacsony a havi költségem. Nyilván tudnék még belőle faragni, ha muszáj lenne, de szerencsére így is a fizetésemhez képest elég komolyan tudok félretennni. Szóval figyelem az egyensúlyt, azt nézem, hogyha jól alakul akkor hogyan változtassak, vagy ha esetleg beüt a krach akkor hogyan változtassak
Ha valakinek nagyon szűkösek a lehetőségei, akkor abszolút egyetértek a megközelítéseddel, nagyon hasznos úgy látni a dolgokat ahogy írod! Szerintem az a fontos, hogy amikor rosszra, vagy jóra fordulnak valakinek a lehetőségei akkor ügyesen reagáljon.
Persze, mindenkinek a maga igénye szerint! Részemről sem értékítélet akart ez lenni. Nyilván ami az egyik embernek fölösleges, az a másiknak fontos lehet. Plusz ahogy írod, a kocsma stb. is munkát ad embereknek.
Inkább a gazdasági válságról jutott eszembe az egész. Hogy ez megint - mint sok más válság - relatív lehet. Mert valakinek mondjuk vissza kell fognia a piát/cigit/mariskát, nem tud hetente elmenni mulatni, kiesik az utazgatás, és akkor ő azt már válságként éli meg. Az akkor tényleg gazdasági válság, vagy az ő személyes igényeinek a válsága? (Amik nem is biztos, hogy a saját igényei, csak elhitették vele, hogy azok.)
Tökéletes példa erre a relativitásra az elmúlt két év lezárásai és a kijárási korlátozások. Sokan szinte beleőrültek ebbe, hogy akkor nincs meg a napi rutin kocsma, vagy a megszokott éttermi kajálás, vagy hétvégente a mozi, vagy a heti három konditerem, kéthetente a kozmetikus, stb. Vagy nem lehet csak úgy repülőre ülni és elugrani egy külföldi koncertre. Vagy egyáltalán, hogy mondjuk este tízre haza kell érni. Furán hangzik, de ez komoly feszültséget jelentett sokaknak, ők ezt a maguk életében szabályszerűen válságként élték meg. Közeli rokonom épp csak elkerült egy idegösszeomlást, nemrég állt újra munkába 1 hónap szünet után. Magas vezető beosztásban van, a férje szintén, megvan a szép ház, a sok lóvé, a doktori cím, minden. Fiatalok, egészségesen élnek, nem kell különösebben aggódniuk sem a vírus, sem az anyagiak miatt. De ezek szerint ezt az egészet ő egy olyan szintű, az életébe való belekavarásként élte meg, hogy ez komolyan kirobbant belőle. (Persze több gyerek mellett elhiszem, hogy extra nehéz volt az iskolai bezárások stb. miatt - mondjuk a vállalt gyermekek száma megint egy olyan kérdés, amibe bele lehetne menni.)
Én meg a járvány közepén csináltam munka mellett az államvizsgákat jogász szakon. Nem magamat fényezve. Csak azt akarom ebből kihozni, hogy én a járványcirkusz előtt is viszonylag egyszerűbb életet éltem. És így nem éltem meg válságként azt, ami miatt mások esetleg alkoholisták lettek vagy a pszichiátrián kötöttek ki. Részemről például hómofiszos bohóckodás sem volt, amikor a legtöbb kolléga otthon volt, akkor is bejártam ugyanúgy. A legnagyobb államvizsgát pár héttel előtte bizonytalan időre elhalasztották, na az stresszes volt nekem is, mert már a munkahelyi szabadság is egyeztetve volt, be volt ütemezve a készülés, stb. De nagyon arra sem paráztam rá és meg is lett a summa, ami összesen talán hármunknak sikerült nappalin-levelezőn együttesen.
Nemrég csináltattam részletes vérképet, ahol a stresszel kapcsolatos értékeket is nézték, és egész jó lett minden. Szóval szerintem kifizetődő, ha az ember nem bonyolítja túl az életét. Akár anyagilag, akár azzal, hogy hozzászokik olyan dolgokhoz, amiket egyik napról a másikra elvehetnek tőle. Lásd például a gyúrósok megannyi nyűglődését az elmúlt két évben. Ha szépen edzettek volna saját testsúllyal otthon (ingyen), akkor röhöghettek volna a konditermek bezárásán. Vagy ha valaki nem keverné össze a jógát és a társasági életet, akkor nem élte volna meg veszteségként, hogy nem járhat pénzért csoportos jógára. :) Egyébként ha én nyernék a lottón (ha lottóznék), akkor sem járnék ilyen helyekre, mert nem érzek rá igényt. De nincs is olyan, hogy otthon ne csinálnék éppen valamit, vagy ne tudnék kellemesen kikapcsolódni és pihenni. És persze akik fontosak nekem, azokkal találkozom (de csak velük, tehát részemről a felszínes udvariassági kávézások elmaradása sem tűnt fel, mert nem is voltak ilyenek).
Na a lényeg annyi, hogy a gazdasági összeomlás szerintem nem ott kezdődik, hogy visszaesik a Douglas forgalma, mert nem fogynak annyira a 15-20 ezres parfümök. :) (Vannak akik azt is hitelkártyával veszik amúgy.)
Jó példa arra, mennyire nehéz megítélni, hogy egy kellemetlen hírre hogyan reagálnak az egyének. Egyesek képesek fejben összeomlani, véget vetni mindennek. Sajnos vannak olyan nagyhatalmú vezetők, akik nem csak a saját, de az egész civilizációnak véget vethetnek egy elhamarkodott, érzelmi alapon hozott döntéssel. Sok helyen olvastam már, hogy a vezetők, ez elit nem fogja engedni, hogy kitörjön a világháború, hiszen az a hatalmuk (és talán az életük) végét jelentené. Ebben sajnos nem lehetünk biztosak, mert azok is emberek és nem biztos, hogy racionálisan döntenek egy kritikus helyzetben, ahogy az általad említett bankárok/brókerek is elvesztették a józan ítélő képességüket.
Te, aki - ne vedd sértésnek, de - nélkülözésben élsz, nem ér akkora traumaként, ha le kell mondanod olyan "luxusról", mint a mammut-bike, nem esel kétségbe. Más, nálad jóval tehetősebb ember, meg kikészült, ha el kell adnia a Porsche-t. Akik a piramis csúcsához közel vannak, sokkal nagyobb esést szenvednek el, mint az innen lentről gondolnánk.
Hát erről megint csak az jut eszembe, hogy kinek mi a nélkülözés. Azon a több százezres Kona bringán kívül nem volt mostanában olyan, amit ne tudtam volna megvenni. Ahogy a másik hozzászólásban írtam, ha hirtelen lottómilliárdos lennék, én akkor sem élnék nagyon más életet, mint most. Utazás, étterem, konditerem stb. ugyanúgy nem játszanának, mert nem vonzanak, nem érzek rájuk igényt. Persze nagyjából tudom, hogy mire költenék, de semmi ilyesmire, mert ezek valahogy nem érdekelnek. Érdekes, valamilyen szinten pont azt igazoltad vissza, amit próbálok itt megfogalmazni a gazdasági válságok kapcsán. Sosem írtam, hogy valamiben hiányt szenvednék, vagy ne jönnék ki hónap végére, önköltségen ment az egyetem is stb., de valamiért nélkülözőként gondolsz rám. Magyarországon meglepően sokan vannak, akiknek havi nettó 111 ezer (a mostani minimálbér) is csak vágyálom. Akkor rájuk mi a jó szó?
Még mindig úgy gondolom, hogy a "gazdasági válság" sok esetben csak felfújt dolog, és valójában az egyéni igények válsága.
Az emberek még mindig ki vannak akadva a sztárokra amikor azok 100 hektáros villából osztották az észt a pórnépnek hogy "maradj otthon, mindannyian szenvedünk". Mintha ugyanaz lenne a 30 négyzetméteres kis lakásban és a palotában bezárva lenni.
Nekem, ha tető van a fejem felett, friss víz, élelem, levegő, csend adott, találkozhatok a barátaimmal és a családommal, kimehetek a természetbe, de semmi más nincs, akkor még válságban vagyok.
Ha kapok ezek mellé egy laptopot és internetet, akkor már nagyjából minden rendben. Ha ezek mellett barkácsolhatok, akkor már teljesen rendben van minden :D
Tényleg abszolút fontos, hogy magasról lehet nagyot esni és ezt elkerüljük, egy pillanatra sem vitatkozom. Ugyanakkor szerintem akkor is fontos, hogy a pénzével szavazzon is az ember és ne csak tartsa otthon/bankban, ha esetleg hozzájut némi többlethez. Egyébként ilyen szempontból P. Dude-ot sem kell félteni, mert ha kijött volna a sor, akkor leszavazott volna a bringagyártóra és a kereskedőre, valamint leszavazott az egyetemre is. Ezek az én értékrendem szerint is jobbak, mint a kocsma-mozi-műköröm vonal :thumbup:
Egyébként FerFAL is hasonlót ír: "Gyakorolj önmegtartóztatást egy jobb jövő érdekében - ez az a szemlélet, amit el kell sajátítanod, ha fel akarod készíteni magad. Van egy csomó "király-cucc", amiről le kell mondjál annak érdekében, hogy a nélkülözhetetlen holmira jusson. Meg van más is, ami nem alapvetően nélkülözhetetlen, de valamiféleképpen fontos. Az asszony bejelentkezik a fodrászhoz egy-két havonta. Nem életbevágóan fontos, de jól érzi magát tőle, és ez emel a közérzetén. Én meg néhanap veszek egy videojátékot az Xbox-hoz, vagy hazaviszek egy filmet, amit együtt megnézhetünk. 7-10 dolcsi nem fog hazavágni, de a kikapcsolódás jól esik. Viszont egy túlélőnek az alkoholt, a drogokat, de még a cigarettát is kerülnie kell. Egészségtelenek, sok pénzbe kerülnek, aminek máshol jobb helye lenne, és függőségeket ébresztenek olyasvalami iránt, amit nem valószínű, hogy a jövőben mindig be tudsz szerezni."