Például: ilyenek vagy ilyenek.
Printable View
Mindegyik táphoz van hozzáadva valami, ami csak egy semmitmondó elnevezés, ami le van védve és nem tudni, hogy mi lehet. Szerintem a tojótápban valami hormonális serkentõ lehet. Az indító és nevelõben pedig valami növekedési hormon. De ez csak tipp.
Teljesen egyet kell értenem. Talán egy tömegspektrométeres elemzés fedné csak fel a valóságot nem a zacsi hátulja.
Igen, voltak onnan madaraim. Legutóbb 1700-at kértek egy tyúkért. Piacon meg vettem 600-ért...
Amim onnan volt, igen vadak voltak. Ellenállók, de nem túl ember közeliek. Levesbe jók voltak.:-)
A kiszolgálásnál a bicska kezdett nyílni a zsebemben, annyira flegma volt a kislány.
Most néztem a 2017-es árakat a génmegõrzõbõl. Valami horror.
Marad a piac.
Csatolmány 7862
Tél ide, tél oda, azért nem maradunk tojás nélkül. :D
Ha ésszel csinálja az ember, akkor tojnak a - 20 fokokban is.
Hát valami van benne, amitõl jobban tojnak télen is. Akkor mi lehet? Én próbáltam precíz magkeverékkel is, amit én kevertem össze. A kanyarban sincs a táphoz képest.
Csináltam fényképeket, de sajnos nem látni rajta, hogy 3 tyúkom, akik utólag lettek keltetve és emiatt kiközösítve lettek fent aludtak rendszeresen a diófán:) Azóta erõsebbek lettek, mint az öreg tyúkok, úgyhogy most már leköltöztek, de majd egy évig fent voltak a fán, mint a madarak.
Felénk zeolitot szoktak a kajához adni. Darált kukorica meg a kõpor jót tesz a tojásnak! Ja és ez a cucc olcsó! A sima 5 kilós egy ezres, ha síkosságmentesítõt veszel az meg 10 kg ezerhárom. Azt is felcsipegetek, csak az durvább szemû.
A zeolit nem tartalmaz kalciumot, ezért nem igazán látom, miként tenne jót a tojásnak. Meszet adnak a csirkéknek, különben nekiállnak megenni a tojásokat. A homokot, kisebb szemû kavicsot a szárnyasoknak a zúzájuk (zúzógyomor) miatt szoktak adni, hogy jobban hasznosítsák a takarmányt. A szabadon tartott állatok ezt általában a környezetükbõl pótolják. A kukoricától pedig szép sárga lesz a tojás, a csirke zsírja, bõre és gyorsabban gyarapodik.
A tojás és a csirke akkor lesz a legjobb, ha a szabadban tartják õket :)
Festékport is tesznek bele, attól lesz olyan "szép sárga" még a bolti tojás sárgája is mint a szabadon tartottaké. :duhos:
Hiába raknak bele festékport, a szabadon tartott csirke tojásának másmilyen a héja, az állaga, a színe, az íze és az eltarthatósága. Ezt iparilag sosem fogják elérni, míg a világ világ ;)
Nem nekem kell bemutatnod, de sokan mondják, hogy az xy boltban vedd a tojást, mert ott olyan szép a sárgája. Persze, mert "iparilag" be van festve, a tyúk meg füvet még képrõl sem látott, napfényt szintúgy. A környezetbõl egyedül a levegõ amivel találkozik.
A zeolit ásvány, jó a tyúknak, ha nem szabadtartáson van. Vizes darába kell keverni, mert szárazon nem eszik meg a takarmány közül. Lehet, hogy színezéket is adnak a nagyipari takarmányozásban, de a vörös lófogú kukoricától olyan sötét tojásokat nyomtak a tyúkjaim, hogy mindenki csodálta...
Hulyeseget irtam. A xantofil anyagok es nem karotin hataroza meg a tojas szinet. Csak ezek jellemzoen egymas mellett ugyanabban takarmanyban vannak. Ha tyukoknak adtok kukoricat repat sutotokot stb. akkor sotetebb lesz a tojas sargaja
Ezt kb. 20 éve mondta a termelõ, hogy színezik festékanyagokkal a takarmányon (100% táp) keresztül a tojás sárgáját, mert a sárgábbra van igény.
Ma is összejött a reggelim. :D
Csatolmány 7885
Érzik a tavaszt. Kezdenek beindulni a tyúkok.
Hatalmasak a tojások. :) Jót tett nekik a pihentetés.
Csatolmány 7886
Felmerült a takarmányozás, táp házi összeálításának kérdése.
Illetve a kérdés, hogy mi is van benne?
Én ezt használom és bevállt.
A benne lévõ DDGS-tõl nem kell megijedni. Bioetanol gyártásnál "keletkezik". Kivonják a kukoricából a keményítõt, az megy etanolnak, a maradékot szárítják, õrlik, ez a DDGS. Minden a kukoricaszembõl, ami nem keményítõ...
Csatolmány 8052
Egy ideje már teljesen szabadon tartom õket a kertben. Egy kis búzát lökök nekik, az itatójukban minden nap friss víz.
A meglepetés, hogy továbbra is szépen tojnak. Csak annyi a változás, hogy FILLÉREKBÕL kijön a tartásuk. :D
Amit minden télen megfogadok, hogy az itató jégtelenítését finoman fogom végrehajtani.
Jó, hogy volt itthon ragasztópisztoly, három helyen sikerült megrepesztenem a múltkori fagyos éjszaka után a 10 literes lógó itatót.
Csatolmány 8293
Reggel még kukorékolt. :D
Japán (itáliai) kakas. Helyhiány miatt levágva.
Külön gasztronómiai élmény lesz az elfogyasztása.
Vörösborosan, sütõben. :)
Amit még nem írtatok, de hasznos info lehet, nagyszülõk évtizedes tapasztalata alapján:
A csirkeudvarba gyümölcsfát ültettek (cseresznye/meggy) abból is a legkorábbit, ami már májusban érik. Védelmi értéke mellett ugye egy szem lehulló gyümölcs sem ment kárba májusban, amikor még nincs túl sok zöld hulladék. A fán maradt érett gyümölcs meg kevesebb veszélynek volt kitéve, mert mászó bogárnak/rovarnak esélye sem volt a fa közelébe jutni a csirkék miatt, illetve madarak is kevésbé dézsmálták, ha láttak hogy ott van alatta még jó sok madár már...
Másik praktika õsszel kiengedni a csirkéket az erdõbe/határba. Ez ugye csak akkor lehetséges, ha a kiskert végén már valami ilyesmi van, esetleg nem túl messze. Amíg a csirkék elkapirgáltak, mama szedett jó sok zöldet, amit a szerszámoskamra vert padlóján tárolt/szárított. Ezzel kb. novemberig lehet még etetni a csirkéket. Arról sajnos fogalmam nincs hogyan érte el, hogy ne kóboroljanak el, de más nénik is ezt csinálták a környéken, úgyhogy biztos van rá valami ismertebb megoldás.
Csak az éhes baromfi "kóborol" el, amelyik jól van tartva, rendes takarmányon, zöldön, az legfeljebb pár méterre távolodik el a territóriumtól. Ha neked lenne otthon egy asztalod, ami mindig roskadozik a jobbnál-jobb kajáktól, te sem görcsölnél túlzottan, hogy vajon mit lehet találni a láthatár túloldalán :D
Eperfát ültess. Az gyorsabban nõ, nagy árnyékot ad és a lepotyogó termést minden állat szereti.
Az eperfának a levelét is nagyon szereti minden állat, anno az eperfát nem tavasszal metszettem, hanem nyáron, és a leveles hajtásokat villámgyorsan lepucolták :)
És mi történik ha a csirkék zombivá változnak?
Akkor megtanulunk sokkal pontosabban lõni, mert a csirkezombi feje lényegesen kisebb célpont, mint a humánzombi feje.
És a fertõzött zombicsirke húsa jól átsütve ehetõ?
Nem olvastam végig minden hozzászólást, de kikívánkozik belõlem egy ismeret, amin eddig sokan megrökönyödtek! Tudom, itt jó helyen vagyok, nem néznek hülyének, úgyhogy megosztanék veletek egy aduászt, ami takarmányozás, illetve növénytermesztés szempontjából is egy csoda!
Akác!
Az akác a hüvelyesek családjába tartozik. Mint a borsó, vagy a lucerna. A borsót sokan visszaforgatják a földbe, mert értékes nitrogénforrás, a lucerna pedig rengeteg fehérjét tartalmaz, így takarmányozás szempontjából kiváló!
Miért ne adnánk az állatoknak? Miért ne szórnánk a komposztba?
Ha tehetitek, nyessétek meg a környék csemetéit, de még jobb, ha ûltettek, és cserjére metszitek, hogy folyamatosan legyen zöld lomb az állatoknak! Egyedûl a sertésnél kell odafigyelni a mennyiségre, a sok fehérjétõl az felfordul, bizony volt benne részem, nem kellemes dolog...
Komposztba kiváló, mulcsolásra tökéletes, fahamuval keverve mindent megadtunk a növényeinknek, amire szükségük lehet!
Sokan nem is tudják, hogy ez a tájidegen, invazív növény mekkora kincs!
Adjuk csak a tyúkoknak, gyönyörû tojásokkal hálálják meg!
Állítólag a nyulak is imádják és nem lesz tõle bajuk.
Mindegy, hogy milyen állatnak megy, mivel invazív fajról van szó, simán beleférhet, hogy rendes akácfákat károsítson az ember, akár a folyamatosan szüretelhetõ cserje méretet is el lehet érni egy idõ után karnyi ágak levágásával, azokat lombbal együtt praktikus lehet szállítani, óltól/területtõl függõen le se kell szedni a leveleket, megteszik az állatok. A kecskék pl biztos.
Az akác annyiban jó hogy kinő a homokból is. Nem kell neki tökéletes minőségű talaj, ha jól tudom. Emlékszem gyerekként elültettem egy akácmagot a homokozónkba, és néhány éven belül szép nagyra nőtt fa lett belőle, nem kellett se öntözni, se gondozni, se semmi. :)