0
Látom, ez sokaknak érzékeny téma.
Igen, zavar a repülõk hangja. Amennyiben túl gyakran hallom, és kora reggeltõl. Ez bûncselekmény?
A látóköröm meg pont annyira széles, hogy tudjam: az emberek nagy része fölöslegesen röpköd/autózik. Ez van. Ha már busszal/gyalog/biciklivel kéne menni valahova, akkor a többség érdekes módon tízszer is meggondolja. Az elmúlt másfél évben ebbõl volt egy világjárvány. (Ha elfogadjuk a hivatalos magyarázatot, hogy Vuhanból a turisták vitték szét a vírust repülõgépen az egész világban, méghozzá megdöbbentõ sebességgel.) A pandémiával járó kényelmetlenségek pedig mindannyiunkat érintettek. Szóval szerintem mindannyiunk érdekében érdemes lenne a jövõben visszavenni ebbõl a dologból, hogy átmegyek egy másik országba, mert most éppen ott akarom megenni a tízóraimat. Ennek a világnak vége, és ezt lassan el kell fogadni. Közel 8 milliárdan vagyunk, és ha az emberiség nem engedi el ezt a globalizmus meg multikulti történetet, akkor hamarosan jön a következõ járvány.
Az emberek mintha nem fognák fel, hogy a coviddal mekkora kurva nagy "mázlink" volt. Ugyanis a világ már ezt sem tudta kezelni, szóval ha egy spanyolnátha szintû cucc jött volna, akkor már rég Mad Max világ lenne, és kannibál hordák járnák az utcákat. Úgyhogy még egyszer: mindannyiunk érdeke, hogy ezt a kibaszott multikulti nyüzsgést elengedjük. Persze lehet hozzá ragaszkodni, csak akkor majd jön a következõ járvány.
Az elsõ hullám alatt volt osztálytársam osztotta az észt faszbukon, hogy neki kell a vitorlázás, kell a tengerpart, "új kultúrák megismerése", stb. Õ ugyanúgy fogja élni az életét a járvány után is, mert neki az kell, abból õ nem enged. És tudod, hány ilyen ember van, akinek másfél év pandémia után is erre van bekötve az agya? Ezt a világot ismeri, és azt hiszi, hogy csak ez létezik, a liberális multikulti. Jómódú, értelmiségi házaspár 4 hónapos babával ment Horvátországba nyaralni tavaly júliusban. Ráadásul pont azokban a napokban, amikor már tele volt a média a riasztó horvát számokkal. Augusztus elején francia turistacsoportot mészároltak le Nigerben. Világjárvány közepén elutaztak Franciaországból Nigerbe, nézelõdni. Abba a Nigerbe egyébként, ahol a francia külügy tájékoztatása szerint jellemzõ a t.rrorizmus. De nekik menni kellett. Hosszan lehetne sorolni a példákat (Szájer gruppenszex stb.). A pandémia elején, amint rendezõdött a helyzet Vuhanban, egyik napról a másikra újra berobbantották ott a járványt, és szinte kivétel nélkül az összes eset berepülõ külföldiektõl érkezett. Mert gyakorlatilag amint lehetett, abban a pillanatban "megrohamozták" a repülõk Kínát.
Széles látókör ide vagy oda, én nem szeretném, hogy nyüzsgõ balfaszok miatt legyen kellemetlensége a számomra fontosaknak, illetve nekem. Valaki, aki nagyon fontos a számomra, durva tünetekkel vészelte át a covidot, nem sokon múlott a kórház. Pedig még 40 éves sincs. Úgyhogy telibe szarom a "széles látókört" meg az "új kultúrák megismerését", meg az "élményeket". Élmények vannak ott is, ahol az ember éppen van. Nem kell ahhoz elmenni sehova. Lehet otthon edzeni saját testsúllyal. Lehet otthon jógázni, könyvbõl/videókból meg lehet tanulni, nem kell ahhoz tanár meg tagdíj. Lehet meditálni, könyvet olvasni, filmet nézni. Otthon lenni, beszélgetni, minõségi idõt tölteni a szeretteinkkel, ha már a karrier miatt úgyis kevés idõt töltünk velük. A közhiedelemmel ellentétben a Természetbe sem kell menni, mert már sajnos nem azt a világot éljük, hogy oda mehessünk károkozás nélkül. Ezt is megoldottuk. Most már akkor teszünk jót a Természetnek, ha nem megyünk oda. Majd ha lesz jobb világ (én bízom benne), akkor mehetünk.
Magyarországról meg olvasd el Pokol Béla könyvét. Nem szeretném ragozni. Ha a dolgok így folytatódnak, akkor nem lesz olyan, hogy Magyarország. Ennyi. Én meg élhetõ életet szeretnék. Itt, Magyarországon.